A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PÁLOS Judit–MOLDOVÁN Angéla: Munkácsy Mihály „Colpachi iskola” című festményének története és restaurálása

9. kép. Tanterem, tanulmány a Colpachi iskolához. Colpach, 1875. (Olaj, fa, 42x58 cm; Jelzés nélkül. Lappang) 1875-ben készült nagy vázlatával (amelyet 1910-ben Nemes Marcell ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak), s ha csak fénykép alapján is, a Tanterem címet viselő lappangó vázlattal (8. és 9. kép). Monográfusai részletesen, különféle oldalról közelítve vizsgálták a vázlat és a kész mű viszonyát Munkácsy oeuvre-jében általában, és specifikusan a Colpachi iskola vonatkozásában is. Malonyai Dezső a természet utáni gyors följegyzések és az emlékezetére építő művész egyéniségén átszűrt alkotások összevetésével,

2 Farkas Zoltán a pillanatnyi ihlet és a latolgató komponálás eredményeit összehasonlítva,

3 Csánky Dénes a munkamódszerre fényt derítő elemzésében,

4 Végvári Lajos a festői indulat lankadásának kimutatásával, és, ami a legfontosabb, annak az oknak a részletes feltárásával, amely az ihletettség elhalványulásának előidézője.

5 A jelenség lényegére tapint rá, amikor nagy és jelentéktelenebb művek összevetésénél az eszmei kompozíció szilárdságát mérlegeli, azt, hogy nagy formára is elég-e a képzőművészeti mondanivaló.

6 A mélyreható elemzés nem szorul kiegészítésre, legfeljebb még jobban megerősítheti a befejezett mű most lehetővé vált vizsgálatának konkrétsága. Az 1875-ös colpachi nyáron, az öreg falusi iskola hangulatától megérintve, Munkácsy két briliáns vázlattal fogta meg a gondolatot. Mindkettőn a fény a főszereplő, ponto2. Malonyai D., Munkácsy Mihály. Budapest, 1907. 3. Farkas Z., Munkácsy Mihály. Budapest, 1941. 4. Farkas i. m. monográfiájának Szerkesztői előszóban. 5. Végvári i. m. 809