A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PÁLOS Judit–MOLDOVÁN Angéla: Munkácsy Mihály „Colpachi iskola” című festményének története és restaurálása

sabban a fény és a tér, illetve a tér tárgyainak viszonya. A Tanterem című vázlaton nyári ragyogás tör be a zárt ablakon át az üres tanterembe. A tárgyak körül remeg a fénytől átjárt levegő. A fényforrás és a megvilágított falak közt, mint tengely, virágfüzéres oszlop feszül padló és mennyezet közé. Ennek a feldíszített oszlopnak itt komoly térszervező szerepe van. Az alakos változaton a képfelület egészéhez képest aránylag kisebb méretű ablakból árad a terembe a fény, felragyognak az útjába kerülő tárgyak, alakok. Az oszlop viszont kezd veszíteni valódi jelentőségéből. A befejezett képen az - ismét nagy - ablak fénylő folt, de nem igazán fényforrás. A teret egyenletes, szórt fény világítja be és az előtér fontos tartalmi szerepű figuráit emeli ki. Az oszlop pedig mellékes motívummá válik, annyira, hogy térbeli helye is bizonytalan, és a kompozíció tagolásában már nem visz szerepet. A nagyszámú figura csoportosítását nem képi, hanem tartalmi szempontok diktálták. A levegős elrendezésű vázlathoz képest szorosan, relief szerűen sorakoznak egymás mellett az alakok. Eltűnt a vázlat bal szélén ülő asszony alakja, amely a jobb oldalt álló gyermek ellenpontja volt, helye üresen ásít. A kép széle viszont váratlanul metszi a felelésre várakozó gyerekek csoportját. Az ismert vázlatoktól a kész műig vezető út képzőművészeti gondolattól irodalmias mondanivaló felé terelődött érdeklődést mutat - de nem általában. Nem a hanyatlás jeleként. Mert micsoda művek születtek a Colpachi iskola idején! Karlsbadban, Colpachon, Lamalouban festett drámai tájképeinek nagyszerű sorozata, köztük az egyik legszebb, a Tájkép tóval; közvetlenül megelőzte a Colpachi iskolát a Nagy virágcsendélet, 1881-ben készült festményeinek legjelentősebbike; a korunkban mind reálisabban értékelt „szalonkép"-sorozat néhány kiemelkedő darabja (Apa születésnapja, A kis cukortolvaj, Reggel a nyaralóban) is ennek az alkotóperiódusnak a terméke. (Ellenpéldaként viszont álljon itt, hogy a Colpachi iskola gyönyörű vázlatainak és a Falu hősének keletkezési éve azonos: 1875.) A Colpachi iskola vázlataitól a befejezett képig érve - mint láttuk - lényeges funkcióváltozáson estek át fontos képi alkotóelemek, miközben tartalmi motívumok jutottak döntő szerephez. Ennek okát abban kell látnunk, hogy Munkácsy érzékelte: képi gondolatának súlya, ereje kevés a megnövekedett felülethez, így idegen eszközhöz nyúlt. Ez pedig más, mintha irodalmiassá váló érdeklődése terelné a képzőművészeti gondolattól az illusztratív megoldás felé. 810