A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KÁRPÁTI László: „TAMMATA” A miskolci orthodox templom ezüst votivjai

Mind a hajóban, mind a fal mellé állított proszkinetárionok előtt végeztek liturgikus, illetve paraliturgikus szertartásokat: Mária-ikonok esetében elsősorban az Akathisztosz Hymnosz szertartását, a Parakliszt, valamint különféle szentelmények megáldását. A miskolci ortodox templom gyakorlatában ez az a hely, ahol a hívek halottaikról való megemlékezésként gyertyákat gyújtanak. A Jankovics-féle berendezési koncepció az említett ikont kitüntetett környezetbe helyezi, a kor devocionális gyakorlatának és felfogásának megfelelően a tér más fontos pontjaihoz méltó dekoratív környezetbe ágyazza. A keskeny, magas építményt két, volutás lábazatra állított karcsú oszlop keretezi, mely fölött fogazott, volutás párkány ül. Az oszlopok testén gazdag füzérdísz csavarodik, ez ismétlődik a képszékszerű lábazaton is. Az oromzat gazdag kiképzésű akantuszleveles volutákból, sugárkévés, felhőkkel övezett „istenszemből" és az egész kompozíciót lezáró párnára helyezett hasított koronából komponált. A retabulumszerű hátfal lábazati zónájában babérfüzéres keretbe foglalt kör alakú Szt. József kép található. A kifejezetten nyugati téma szokatlan megjelenését talán a türelmi rendeletet kibocsátó II. József császár iránti tisztelet és hála indokolja. A kegyképet is magába foglaló hátlap szalagfonatos copf keretelésű; fölül hullámos, alul tört ívű lezárást kap. A keretmező fölött, a párkányzat magasságában bonyolult, a centrumban összefogott füzérköteg és csokormotívum helyezkedik el. A kompozíciót mindkét oldalon többszörösen tört ívvel záródó, volutáikon díszvázákkal ékesített, dúsan faragott oldalmezők bővítik, melyek az alattuk elhelyezkedő sztaszidionok (ülőpadok) párkányára támaszkodnak. Az egész építmény dekorativitását a plasztikán túl fokozza az aranyozott faragványok és a zöldre fémszínezett háttér kontrasztja. Az említett szalagfonatos keretelésű mezőben lambrequinzs, szétnyitott függönyű baldachin látható, mely alatt két, mozgalmas gesztusokkal megfestett angyal tartja az ezüstborítású ikon finoman faragott, aranyozott keskeny fakeretét, amely egyben arra is szolgál, hogy az ikon besüllyesztésére kifűrészelt nyílás peremét elfedje. A képmező bal alsó sarkában arannyal írott felirat emlékezik meg a készíttetőről, a moszchopoliszi Jorgosz Koisszióriuról, megemlítve a munka befejezésének idejét (1807) is.

4 A kisméretű kegy kép kartusokból és ívekből álló keretmezőjében imádkozó testtartásban, fél alakkal ábrázolja Máriát; kibontott hajjal, fejét jobbra hajtva tekint keresztre feszített fiára. A feszület stilizált Golgotán áll, a kereszt az orosz szokástól eltérően kettős, alsó ferde lábtartója hiányzik. A meglehetősen szerény eszközökkel megfestett, provinciális műhelyre valló munka alsó mezőjében egyházi szláv nyelvű felirat és orosz cári címer látható. A felirat szövege magyar fordításban így hangzik: „A legtisztább Istenszülő ahtirszki képének ábrázolása". Az ikonon lévő rövidítések görög (MP OU) és cirill (IC XC, IH LI) betűsek. A merevítetlen puhafa deszkára olajfestékkel festett ikon hátoldalán görög kurzív felirat örökíti meg az adományozó, Mihail Tziatzia nevét.

5 Ez a szöveg egyben komoly kétségeket támaszt az uralkodói adományról szóló, mai napig élő kegyes hagyományt illetően. Az ikon szerény kvalitását feledteti az azt borító remekmű aranyozott ezüst okiad. Az ikon rajzát hűen követő borítás remek ötvösmunka. Minden bizonnyal orosz műhelyben készült. Magas szintű technikai megoldások jellemzik; finom trébelés, érzékenyen megmunkált ornamentika, a sima, domború és poncolt-vésett felületek összhang4. A teljes felirat szövege: „A jelen trónt készíttette és aranyoztatta a moszchopoliszi Koisszióriu úr, felesége Eszter és szülei örök emlékére. Miskolc, 1807. április." 5. A teljes felirat szövege: „A miskolci egyháznak felajánlotta (ezt az ikont) Mihail Tziatzia úr a következőkért: Nikolaosz, Katharina, Lazarosz, Maria, Kalia." Ezúton mondok köszönetet dr. Baán Istvánnak, mindkét felirat lefordításáért. 798