A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KÁRPÁTI László: „TAMMATA” A miskolci orthodox templom ezüst votivjai

ja, jó minőségű tűzaranyozas. Az okiad sajnos jelzetlen, így készítőjéről semmit sem tudunk. Elképzelhető, hogy nem is maga az ikon, hanem a drága okiad került a cárnő ajándékaként a miskolci templom tulajdonába. Az ikont jelenleg kilencvenhárom kisebb-nagyobb fogadalmi ajándék, ezüst votiv tábla veszi körül. A votivok közül a legrégebbiek a 19. század elejéről, a legkésőbbiek századunk harmincas éveiből származnak. A táblácskákat vagy az ikon közvetlen környezetében, vagy a szalagfonatos copfkereten, selyemszalagokkal felfüggesztve, apró szögekre akasztva helyezték el. Az ezüstből, vagy más drága anyagból készült fogadalmi ajándékok felajánlásának szokása ebben a formában nyugati eredetű, de régóta ismeretes az ortodox vallású népek körében is.

6 Ide sorolhatók még az ugyancsak devóciós szándékkal készíttetett ikonborítók, az egyes ikonokat díszítő, a festett testrészeket borító ezüst kezek és lábak, valamint koronák.

7 Sok esetben profán tárgyakat ajánlottak fel, mint pl. zsebórát, óraláncot, rendjeleket, kitüntetéseket. A votiv ajándékok többsége az ajándékozó háláját fejezi ki, de tudunk kérő szándékkal felajánlott tárgyakról is. Hasonló gesztust fejeznek ki olykor az ortodox templomok díszes olajmécsei, sőt az azok használatához vásárolt és felajánlott olaj maga is. Rendkívüli népszerűségnek örvendtek a viasz offérek is, azonban ezekkel itt nem kívánunk foglalkozni. Görög búcsújáróhelyeken gyakran az ereklye tartó szekrények összefüggő ezüstburkolataként láthatjuk a szorosan egymás mellé illesztett apró ezüstlemezeket.

8 Ugyanitt előfordulnak egészen különös típusok is, mint pl. ezüst hajómodellek, vagy ugyancsak ezüstből készült, narancsfát utánzó kandeláberek.

9 A miskolci kegykép mellett elhelyezett tammák az ábrázolt szimbólumok alapján az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. szívformák, 2. csecsemő-, illetve pólyásgyermek-figurák, 3. végtagok (kezek, lábak); törzs, 4. egész vagy fél alakos férfi és női alakok, arcok, 5. szemek, szempárok, 6. fülek, fogak, 7. egyéb: keresztelői érmek, láncra való érmek és medálok, jegygyűrűk, keresztek, nemesfémlapok, skapulárék, korall és gyöngy ékszerek. A miskolci tammák különböző műhelyekben készültek és adományozóik között idegeneket, ideiglenesen a városban tartózkodókat is sejthetünk, sőt más vallásúakat is - elsősorban római katolikusokat, akik skapulárékat helyeztek el a proszkinetárion faragványain.

10 A votivok készítési helye számszerűleg kevés esetben határozható meg biztonsággal. Hasonló a helyzet az ötvösökkel is. Ennek oka a gyakori tisztítással járó nagyfokú kopás, mely az ötvösjegyeket a legtöbb esetben feloldhatatlanná tette. Származási helyként legtöbbször Pest, Buda, Miskolc városjegye ismerhető fel, de van késmárki, soproni, munkácsi jelzésű darab is.

11 A pesti mesterek nevei közül elsősorban a Paspergerdinasztia műhelyében dolgozó János érdemel külön említést, aki a magyarországi orto6. Ilyen koronák (összesen 5 db) díszítik az ikonosztázion négy alapképét. 7. Kríss, R. 1955. 1. 8. Kríss, R. 1955.71,72,80. 9. Kríss, R. 1955. 36-37., 209-210. 10. Itt jegyezzük meg, hogy a kegykép előtti íves kovácsoltvas rács gyertyatartói szintén a devóciós gyakorlatot szolgálta, egyben fölveti a viasz offenálás szokásának egykori meglétét is. 11. Kőszeghy E., 1936.160., 226-227., 337. 799