A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GODA Gertrúd: Holló László képei megyénk közgyűjteményeiben

17. kép. Szénahordás, 1940. (p. olaj, 22,5x31 cm Ltsz: HOM P. 77.160.) Az együtt haladó szénásszekerek elé befogott tehenek a színgazdag rét világos foltjait adják, melyek beépülnek a táj csendességébe. A munkálkodó emberek megfogalmazása sem részletező, s így a mező határozott egységet képez, s ellentétül szolgál az ég finom változásaira. A rét összes élőlényével, fákkal és emberekkel a zöldek, umbrák, pompeivörösek gazdag variációjából születnek meg, felhasználva a caput mortunt és az égetett-sziennát. A színek térérzékeltetésével nagy távlatot képes visszaadni. A szekérre felrakott széna hol az alkonyi narancsok fényében jelenik meg, hol az erdőszél fáinak türkizeivel kerül az előtérbe, hogy a harmadik dimenzió illúzióját keltsék. A járomba fogott tehenek lassú haladása, egyben a kép nyugalmasságának hordozói, de az ecsetkezelés továbbra is Holló fűtöttségére utal. A tiszta színek és a palettán teremtett gazdag kolorizmus heves gesztussal, az önkifejezés feletti örömtől áthatva került az előkészítetlen, alapozatlan kartonlapra. A pillanatnyi hangulat sietős rögzítésére utal az a technikai hiányosság, ami a dr. Petró Sándor orvos gyűjteményéből múzeumunkba került festményét jellemzi. A kép jelzetlen, de kétségtelen, hogy Hollótól származó, s a hátoldalán található „Holló L. 1940." felirat is ebben erősít meg bennünket. Miskolccal meglehetősen jó kapcsolata volt „Debrecen festőjének". 1955-től rendszeresen elküldte képeit a Miskolci Országos Kiállításokra. 1967-ben kamarakiállítása volt, 1976-ban pedig az 1912-1972 között készült művei közül hatvanat mutatott be a Miskolci Képtárban. A legszebb festményei e tárlatokról, vásárlás révén kerültek a közgyűjteménybe: a Paprikás csendélet 1951. (fa, olaj 55x66 cm Ltsz: HOM 57.5) az Önportréjával együtt a XX. század második felének magyar művészetét reprezentáló állandó kiállításon szerepel a sárospataki Rákóczi-várban. 777