A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - S.KOÓS Judit: Bronzkori csüngő Nagyrozvágyról

a csüngők fej-hát díszként is értelmezhetők.

36 Kétféle megközelítési módot lát a rekonstrukcióra: 1. egy homlokpántra, vagy nyakperecre egy nagyobb csüngőt erősítettek, vagy 2. egy homlokpántról lecsüng egy szalag, amelyre a félhold alakú csüngőt erősítették.

37 A Bárcán lelt példányon ugyanez a sematikus viseleti ábrázolás figyelhető meg: nyaklánc, melldísz, fej-hát dísz- a hátcsüngő kivételével. Az eddigi felvetések, amelyek a csüngők viseletben elfoglalt helyére vonatkoznak, mindaddig csak feltételezések maradtak, amíg hiteles sírfeltárásokkal nem rendelkezünk. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy eddigi ismereteink szerint ezek a típusú csüngők csak kincslelet részeként, vagy szórványként kerültek napvilágra. Jóllehet elfogadhatónak tartjuk Schumacher nézetét a hajfonat, hajpánt díszekre vonatkozóan, azonban a fent említett korlátok miatt mindezeket csak munkahipotézisként kezeljük. A csüngők kronológiája: Nem csupán a problémás lelőkörülmények, a publikálatlan telepek és temetők, hanem az egyes kutatók eltérő álláspontja az időrendi kérdéseket illetően is nehezítette a megoldást. Mielőtt azonban ezeket a véleményeket ismertetnénk, le kell szögeznünk, hogy a nagyméretű, félhold alakú csüngők megítélése csakis a koszideri fémművességen belül történhet, annak függvényeként értelmezhető. Mozsolics A. e leletekkel kapcsolatban arra a megállapításra jut, hogy azok kronológiai rendszerének csak B Ill/b időszakából ismertek, a B. Ili/a. leletei között még nincsenek meg és a későbbi leletanyagokban már nem találhatók.

38 A délről érkező hatásokat vizsgálva megjegyzi, hogy a bronzkor III. periódusának korai szakaszában lépnek fel először azok a leletek, melyek mükénéi gyökerűek. Kb. 100 évet ölel fel a mükénéi kultúra expanziója, 1550-1450 között. Hatása már a füzesabonyi kultúra korai időszakában kimutatható. (A kultúra kezdetét a korai raktárleletek alapján 1500 körűire teszi).

39 B. Hansel a csüngők elterjedését az egész Kárpát-medencére kiterjeszti, használatukkal kapcsolatban pedig egy szélesebbb időhatárral, legalább két horizonttal számol.

40 J. Vladár a mediterrán hatások feltűnését az Ottományi kultúra klasszikus fázisára helyezi (BA

3

), amellyel a BB,-ben is számolni kell. Ez időszakra datálja a szepescsütörtöki (Spissky Stvrtok) erődített telepet

41 csakúgy, mint az innen előkerült leletegyüttest a szórvány bronztárgyakkal együtt a Novotny-Kovalcik szerzőpáros.

42 E bronzok között találunk ugyanolyan körbordás, középtüskés tűket,

43 mint amilyenek a nagyrozvágyi leletek között is előfordulnak. Ez a tűtípus a középső bronzkor utolsó szakaszának jellemző típusa, melynek analógiáit több helyről ismerjük: Tiszafüred-Majoroshalom B 80-as sír.

44 D. 384-es sír,

45 valamint a legfiatalabb darabnak számító nagyhangosi (Kölesd), koszideri típusú kincsleletbe tartozó tű.

46 V. Furmánek a szlovákiai csüngőket összefoglaló munkájában a halomsíros kultúra korai szakaszába sorolja ezeket azzal, hogy már röviddel ez időszak előtt használatban 36. Schumacher, G. 1985. 83. 37. Schumacher, G. 1985. 79. 38. Mozsolics, A. 1967. 89. 39. Mozsolics, A. 1957.135. 40. Hansel, B. 1968. 121. 41. Vladár, J. 1973. 270-271. 42. Novotnv, B.-Kovaléik, R.-M. 1967. 45. 43. Kovaiák, R.-M. 1970. 8. 2. kép 1-2. 44. Kovács T., 1982/2., 296., 299., 6. kép 8. 45. Kovács T., 1975. 304., 305. 9-10. 46. Mozsolics A. 1967. 151. 32. tábla 5-6. 76