A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - S.KOÓS Judit: Bronzkori csüngő Nagyrozvágyról
lehettek. 47 Formai továbbélésüket, díszítésben' megváltozásukat a későbbiekben a pilinyi kultúra több lelőhelyéről ismerteti. 48 Hozzáteszi azonban, hogy pontosabb kronológiát kialakítani csak a Barca-i és a szepescsütörtöki (Spissky Stvrtok) telepek közlése után lehetséges. A Remete Felső-barlangban előkerült, hitelesen feltárt kincslelet különböző tárgyait nincs módunkban ismerni, mindössze azokat az arany haj karikákat, melyek fotóját az ásató közli. 49 Ezt a típust a kutatás a középső bronzkor utolsó szakaszának kezdetére keltezi 50 (R BB). Csánk V. egyébként a kincsleletet a koszideri horizontba sorolja. 51 Legújabb, összefoglaló feldolgozását e témának Kovács T. végezte el. 52 A középdísszel ellátott félhold alakú csüngőknek négyféle csoportját különbözteti meg, ezen belül az általunk ismertetett a másodikba tartozik. Elterjedésüket- melyet az előkerült leletek egyértelműen igazolnak- az ottományi és a füzesabonyi kultúrák területére lokalizálja. Előállításukkal kapcsolatos véleménye ugyanaz, mint Furmáneké, mely szerint öntéssel és utólagos megmunkálással készültek. Csoportosítása egyben időrendet is jelent, melyen belül a második, „B-variáns"-ba sorolható ékszerek a koszideri fémművesség virágzása idején terjedtek el. Részletezi a körbordás, korongfejű tűk elterjedését, kapcsolatait, megemlítve a nagyrozvágyi darabokat is, melyeket szintén a fent említett időszakra datál. 53 Összefoglalva a fentebb ismertetetteket, a következőket állapíthatjuk meg: a felsorolt csüngők nagyságuk, formai azonosságuk és díszítőmotívumaik hasonlósága alapján ugyanabba a típusba tartoznak. E típuson belül a Nagyrozvágyról bemutatott csüngő bizonyosan helyi készítmény, valamely Észak-Északkelet-Kárpát-medencei műhely terméke lehetett. 54 Az ásatásokból származó darabok kerámiaanyagának, illetve bronztárgyainak ismeretében a középső bronzkor füzesabonyi kultúrájának emlékanyagába sorolható ez az ékszertípus, annak is a késői szakaszába. E típusok a koszideri periódus jellegzetes tárgyai, 55 melyeket a XIV. század II. felére datálhatunk (R BB). (Hozzátéve, hogy a koszideri fémművesség bizonyos termékei a halomsíros kultúra korai időszakának anyagában hagyományos vagy megváltozott formában és díszítésben fellelhetők. 56 ) Végezetül úgy véljük, hogy ezzel a rövid ismertetéssel, a csüngő közzétételével hozzájárulunk egy eddig kevéssé kutatott terület (Bodrogköz) középső bronzkori településtörténetének felvázolásához. 47. Furmánek, V. 1980. 18. 48. Furmánek, V. 1977. 289. 49. G. Csánk V. 1983. 257. 6. kép 50. Kovács T., 1979. 72. ésSzathmáril., 1982. 104; Kovács T., 1982/3. 326. 51. G. Csánk V. 1983.256. 52. Kovács T., 1986. Kézirat 53. Megjegyezzük, hogy a szepescsütörtöki bronztárgyak között is fellelhető két körbordás, korongfejű tű. ld. Kovaléik, 1970. 8. 2. kép 1-2. 54. Valószínűleg fémöntő műhely is tartozott a telephez, mivel a feltárás során több agyag fémkiöntő is került napvilágra. Csak feltevés, hogy esetleg helyi készítmény lehetett a csüngő, de mindenesetre megemlítjük a csaknem egyforma díszítést a csüngőn és az egyik edényen, 4. kép 1. A 4. és 5. táblák illusztrálják a telep kerámiaanyagát, melynek részletes ismertetését a későbbiekben végezzük el. 55. Kovács T., 1984. XCVII. tábla 1. 56. Kovács T. 1984. 385. 57. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Kovács Tibornak munkám során nyújtott segítségéért, hasznos tanácsaiért, valamint azért, hogy kéziratát rendelkezésemre bocsátotta. 77
