A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - BODNÁR Éva: id. Markó Károly és Mészöly Géza festményei a Herman Ottó Múzeum Képtárában
gyár Claude Lorrainnek. Valóban szinte hihetetlen, mennyi érzékkel komponálja és adja vissza a természetet." 6 Markó e termékeny és kortársai által is nagyra értékelt római időszakából való a Herman Ottó Múzeum gyűjteményében lévő Táj mitológiai alakokkal c. képe. (o. v. 28x40 J.b.l: C Markó 1838. Ltsz.: P 77.251). Markó klasszikus műveltsége révén szívesen festett kora szokása szerint tájképeibe mitológiai jeleneteket. Még pesti tartózkodása idején (1818-tól 1822-ig) - midőn már kész mérnökként festői pályára lépett - nagybátyja, a felvilágosult szellemű postatiszt Schédel Ferenc házában a kor haladó szellemű íróival, költőivel ismerkedett össze, magáévá tette Kazinczy nézetét a deákos műveltség, az irodalom, a történelem ismeretének alapvető fontosságáról: „Ha festővé akarja magát tenni, nemcsak festéket keverni kell tudni, hanem Winckelmann és Mengs írásait is olvasni. S mi a festő a mai időben, ha Virgilből nem tudja, mi volt Laocon és az Adrián császár történeteiből ki volt Antonius." 7 Markó fáradhatatlan volt az önművelésben, hét nyelven beszélt, görög és latin auktorokat olvasott, Homerost, Ovidiust, Vergiliust, Pliniust. Egyik kortárs életrajzírója, Kertbeny Károly feljegyezte róla, hogy utazásaihoz egy könyvet vitt mindig magával, mely számára „egész könyvtárt pótolt: Hornért". 8 Leggyakrabban Jupiter, Apolló, Venus, Mercur, Bacchus és Diana történetéből vette tájaiba helyezett mitológiai jeleneteit, többször megfestette Paris ítéletét, Eurydike halálát, ismerjük Ino és Melikertész, Paris és Oinone, Ariadné Naxos szigetén stb. témájú képeit. Kedvelt staffázsai voltak a fürdő vagy pihenő, vagy a faunok elől menekülő nimfák alakjai is. A műkereskedelemben, a hazai aukciókon Markó mitológiai alakokkal élénkített tájképei legtöbbször „Táj mitológiai jelenettel" vagy „Eszményi táj" vagy „Olasz táj mitológiai alakokkal" címen szerepelnek, oeuvrejében tájképeinek mintegy egyharmadát a mitológiai témák alkotják, a bibliai témák és olasz népi staffázsok mellett. A Petró-gyűjteménybe id. Markó Károlynak ez a Táj mitológiai alakokkal c. festménye valószínűleg az 1950-es évek második felében kerülhetett, s bár Petró dr. a műgyűjtőknek ahhoz a típusához tartozott, akit a kép mondanivalója is érdekelt, ő valóban az „értő műbarát" nagyszerű példája volt, és foglalkozott a tulajdonában lévő művel, ennek a képnek a közelebbi témáját nem ismerte. A festményt először 1963 nyarán láthatta a miskolci nagyközönség a dr. Petró Sándor magángyűjteményének „A XIX. és XX. századi magyar művészet remekei" című kiállításán (66 festményt és 11 szobrot), a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületének nagy termében, melyet e sorok írója dr. Zsadányi Guidoval együtt rendezett. 9 Hét évvel később, 1970-ben még szintén Petró Sándor életében mutattuk be a Miskolci Képtárban a Petró-gyűjtemény 134 alkotását, amelyhez az első tudományos igényű katalógus készült. 10 Újabb hét esztendő múlva, Petró Sándor halála után, 1977-ben a Herman Ottó Múzeum Képtárában „A Petrógyűjtemény remekei" címen állítottak ki 92 festményt és 19 szobrot, a katalógus bevezetőjét Végvári Lajos írta. Markó Károly festménye minden alkalommal szerepelt a tárlatokon, de letisztítását Petró Sándor nem engedte, „szerette az idő múlásának nyomát a képeken, ezért műtárgyait csak végső esetben adta restaurátor kezébe." 11 A Petró-gyűjtemény törzsanyagba vétele, leltározása után került sor 1978-ban a Markó-kép restaurálására, mely váratlan felfedezést jelentett. Seres László restaurátor kitűnő munkája nyomán a kép 6. Flatz, G. 1972. 7. Kazinczy F., 1908. V. 510. 8. Kertbeny K, 1862.99. 9. Bodnár É.-ZsadányiG., 1963. 1Q. Bodnár É.-Borbély L., 1970. 11. Végvári L., 1977.6. 756