A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - BODNÁR Éva: id. Markó Károly és Mészöly Géza festményei a Herman Ottó Múzeum Képtárában

ID. MARKÓ KÁROLY ÉS MÉSZÖLY GÉZA FESTMÉNYEI A Herman OTTÓ MÚZEUM KÉPTÁRÁBAN BODNÁR ÉVA Vidéki közgyűjteményeink sorában immár közel egy évtizede kiemelkedő helyet foglal el a miskolci Herman Ottó Múzeum Képtára, amely a nagyértékű Petró-gyűjtemény 1977-ben történt megszerzésével vált országos jelentőségűvé s a múzeum új épületében rendezett, reprezentatív állandó kiállításon 1980 óta tárul a nagyközönség elé. A „Kétszáz év magyar festészete" című tárlat anyagának legjava dr. Petró Sándor gyűjteményéből származik, melynek köztulaj donba vétele - Miskolc város anyagi támogatásával - dr. Szabadfalvi József igazgatói működéséhez fűződik s a múzeum történetében valóban mérföldkövet, az eladdig szerény képzőművészeti gyűjtemény rendkívüli gazdagodásával nagyszerű, új fejezetet jelent. Az állandó kiállítás esztétikai, történeti, muzeológiai szempontokat egyaránt egyeztető, szakavatott megrendezése s időről időre új szerzeményekkel való kiegészítése, tudományos feldolgozása dr. Végvári Lajos professzor közismerten kitűnő, széles körű tudását, nagy tapasztalatát dicséri, valamint fiatal munkatársának, tanítványának, Kishonthy Zsoltnak szakmai fogékonyságát és a múzeumi „aprómunkák" végzésében is hivatástudattal való elmélyülését. A Képtárban a magyar festészet történetéről a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig, Mányoki Ádámtól Egry Józsefig, mintegy másfélszáz alkotáson keresztül a barokktól az expresszionizmusig nyerhetünk átfogó képet. Festészetünk fejlődését, a különböző irányzatokat és műfajokat - a portré, a táj-, az életkép, a történelmi kompozíció, a csendélet változatos ábrázolásait - az adott lehetőségekhez mérten hol remekművekkel , vagy egy-egy művész jellegzetes, vagy kevéssé ismert képével, hol a helyi kismesterek elfelejtett munkáival, vagy nagyobb kompozíciókhoz készített vázlatok, tanulmányok bemutatásával a kiállítás jól érzékelteti. Miskolc kulturális életében a Képtár kétségtelenül régen nélkülözött nagy közművelődési értéket képvisel. Jelen közleményemben természetesen nem lehet célom, hogy a Képzőművészeti gyűjtemény kialakulását, vagy hogy a dr. Petró Sándor műgyűjtői tevékenységének komoly érdemeit, karakterisztikus vonásait taglaljam, ezt már egyrészt korábbi tanulmányaimban megtettem,

1 - legújabban pedig Végvári Lajos a Herman Ottó Múzeum Képtárának - jelenleg kiadás alatt álló - nagy katalógusában tudományos alapossággal, a művek elemzésével, bő illusztrációkkal, részletesen megírta.

2 E rövid cikkem tárgyául a Képtár gazdag és sokszínű anyagából mindössze két kitűnő múlt századi tájfestőnknek, id. Markó Károlynak egy mitológiai témájú képét és Mészöly Gézának, a hazai plein air festészet úttörőjének munkáit választottam. Táj képfestészetünk első európai rangú képviselője, iskolateremtő mestere id. Markó Károly (1791-1860), mint a klasszikus tájfestészet hagyományainak késői követője a preromantikától érintett akadémikus tájképstílusban alkotta eszményi tájké1. Bodnár É., 1985. 123, Bodnár É., 1970. 2. Végvári L., 1984. 753