A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PETERCSÁK Tivadar: A sátoraljaújhelyi festett bútor

Az 1951-ben 71 éves Kanczel Gyula Linzben és Grünauban is járt asztalos pályafutása alatt. Sátoraljaújhely mellett a környéken voltak olyan asztalosok, akik Újhelyben tanultak és festett bútort készítettek. Sárospatakon az 1880-as években 5-6 vásári asztalos dolgozott.

17 Az 1930-as években Patakon az Ardei család készített és árult festett bútort a piacon.

18 A legtöbb festett bútor még az 1970-es évek elején is Pusztafaluban volt, mivel itt dolgozott Bacsó András asztalos, és a helybeliek, illetve a hegyköziek számára az 1940-es évekig készített bútort. 1888-ban született, Újhelyben tanulta a mesterséget. Húszéves korában szabadult és végig Pusztafaluban dolgozott. A bútorfajták és a díszítmények stílusa alapján egyértelműen a sátoraljaújhelyi bútorközponthoz tartozó mesternek tekinthetjük, ugyanakkor a bútorok színezése és díszítményei helyi sajátságokat mutatnak.

19 Az újhelyi asztalosok festett bútorait Abaúj és Zemplén megye paraszti lakossága - főként a Bodrogköz, Hegyköz, Zempléni-hegység népe - vásárolta, de még szabolcsiak is keresték.

20 A továbbiakban a múzeumban fellelhető bútorok alapján - terjedelmi korlátok miatt - csak a festett bútorfajtákkal foglalkozom, noha minden asztalos készített egyszerűbb, díszítetlen fajtákat is. A századfordulón általánosan elterjedt díszített bútor volt a láda, komót, karosláda, ágy, asztal, szék, bölcső, téka, tálas, kanalas. A ládának két változata ismert. Az egyik, régebbi a kisláda, amit cinkefogónak is csúfoltak.

21 Ezt a szegényebbek, a zsellérek vásárolták. Az ilyen láda rendszerint egy méter hosszú, 50-56 cm széles és 50-60 cm magas. Ebben belül volt egy kisméretű ládarész felnyitható fedéllel, ahol borotvát, cérnát, bagót, illetve pénzt tartottak. A kisládának felnyitható teteje volt és oldalt két vas fogója. A ládák készültek lábbal is, az ilyenek magassága 70 cm. A lábat rendszerint keményfából csinálták, hogy a földes padlójú házakban tovább tartson. A nagy láda, magasláda vagy komótláda nagyobb méretű (pl. egy 1898-ban készült 117 cm hosszú, 67 cm széles és 86 cm magas), felemelhető tetejű alul egy kihúzható fiókkal, kétoldalt vas fogóval. Akinek már 5 hold földje volt, az ilyen ládát csináltatott.

22 A nagyládában ruhaneműt tartottak, az alsó fiókjába a kendőket, abroszokat tették, a felső részébe pedig a ráncos szoknyákat, blúzokat. Komótot az 1880-as évektől kezdtek készíteni, de pl. Pusztafaluban csak az első világháború körül csinálták. Ilyet csak a módosabb, 10 holdas gazdák vásároltak férjhez menő lányuknak. „Ez már zsíros! Ez már ökröt adott el! - mondták az asztalosok, ha valaki komótot kért.

23 A komót a magasládától is nagyobb méretű, lábakon álló, rendszerint három kihúzható fiókos bútor, amelynek a teteje már nem emelhető fel. A komótban többféle ruhaneműt tároltak az egyes fiókokban elkülönítve. Pusztafaluban alul a zsákok, a középsőben az abroszok, fehérneműk, kötők, kendők és blúzok, a felsőben a szoknyák voltak. A Hegyközben, a Bodrogközben és a Zempléni-hegység vidékén általánosan elterjedt ülő- és tároló bútor a kanapé, amit e tájon karosládának, illetve élésládának neveztek. Ez öt vagy hat lábú, 3-4 rekeszes felnyitható tetejű ládarészből, hát- és oldaltámlából álló bútor. A két végén két-két - az oldaltámlával egybecsapolt és a ládarésszel együtt készített - láb, a közepén elöl, esetleg hátul is utólag hozzászögelt lábak tartják. 17. SRMA 55-95. K. Csilléry Klára gyűjtése. SRMA 55-20. 18. Dr. Egey Antal ny. gimnáziumi tanár adatait ezúton köszönöm meg. 19. Saját gyűjtés. 20. SRMA 55-20. 21. SRMA 55-20. 22. SRMA 55-20. 23. SRMA 55-20. 672