A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PETERCSÁK Tivadar: A sátoraljaújhelyi festett bútor

A háttámlát az oldaltámla hátsó oszlopához rögzítették. A hát- és oldaltámlák rendszerint deszkabetétesek, de készültek esztergályozott betétekkel díszített ládák is. A háttámlák vázát egymásba csapolt deszkák alkotják, s ebbe kerül az általában három, de néha két betét. A múzeumi darabok között a legkorábbi 1889-ben, a legutóbbi pedig 1934-ben készült. A karosládák mérete meglehetősen egységes: hossza 190 cm, szélessége: 50 cm, magassága 100 cm. A fiókokban elkülönítve tartották a különféle vászonneműt, lepedőket, kendőket, illetve a kenyeret. Amikor a láda a szobából kikerült, akkor tejet, tejfölt is tároltak benne. Az ágyak vagy nyoszolyák két ágyvégből és az azokat összekötő két ágyoldalból állnak. A két ágy végből az egyik, a szoba felé néző volt a díszesebb és magasabb. A fal felé eső felül félkör alakú, viszont a kifelé néző már változatosabb formájú. A két lábhoz csapolt deszkához csatlakozott a régebbi ágyaknál a magas, hullámvonalas kiképzésű oromzat, amely alakja után az ilyen ágyat koronás ágynak is nevezték. Az 1890-es évek végéig készültek ilyen ágyak, utána már a másik ágy véghez hasonló, egyszerű félkör alakú oromzat a jellemző. Ezt az ágyfejet az enyvezés mellett hátulról még egy hevederrel is hozzáerősítették az alsó deszkához. Az ágy végek szélessége általában 100 cm, a díszítetlen magassága 100-110 cm, a koronás ágyvégé 130-140 cm, az egyszerűbbé 100-120 cm. Az asztalok egyenes lábúak, kávás szerkezetűek, összekötő lécekkel megerősítve. Az asztallapok levehetőek és kis fiókkal készültek. A karszéknek nevezett vázas szerkezetű, kávás székből keveset készítettek az újhelyi asztalosok, ilyet inkább olyanok gyártottak, akiknek nem volt alkalmazottja. Sok munkát igényelt és alacsony volt az ára.

24 A hátsó két meghosszabbított láb tartotta a háttámlát, amit függőlegesen vagy vízszintesen rácsoztak, illetve deszkabetéttel láttak el. A (támlás székek mérete: M: 93 cm, Sz: 46,5 cm, H: 42,6 cm. A bölcsőnek két formája ismert Sátoraljaújhely környékén. Általánosabb a két félkör alakú talpakon ringó talpas bölcső, amelyet ringóbölcsőnek neveznek. Az összekötő léccel megerősített állványos bölcsőt, az ún. lábas bölcsőt jobban szerették Pusztafaluban. Ennek virágozott példányát is ismerjük. A téka falba süllyeszthető sajátos változata a falkaszni vagy almárium (Pusztafalu). Ez egy kétszárnyú ajtóval ellátott, belül egy polccal két részre osztott szekrényke, amelyet elöl körben hullámos vonalú perem díszít. Az egyik, 1911-ben Pusztafaluban készített kaszni magassága 100 cm, szélessége 80 cm, mélysége 40 cm.

25 A konyhaeszközök tárolására szolgáló bútorok közül a tálas, kanalas és a stelázsi készült virágozással. Ezekből egy-egy példányt ismerünk. A két polcos, két korláttal tagolt tálaspolc oldala hullámvonalas profilú, elöl felül és alul hullámvonalas díszléc található. A Karcsán gyűjtött tálas méretei: magassága: 95 cm, szélessége: 83 cm, vastagsága: 16 cm.

26 A rövid tálasfogas, a kanalas a közismert formában készült, alul három akasztóval, felül a tál megtámasztásához szükséges hullámvonalas díszítésű korláttal. Hossza: 65 cm, magassága: 36 cm, szélessége: 13 cm.

27 A stelázsinak nevezett tálalószekrénynek Pusztafaluból ismerjük egy alul két ajtóval zárható változatát, melyhez két nyitott polc tartozik. Itt az ajtófelületeket virágozták. Magassága: 147 cm, hossza: 114 cm, szélessége: 31,5 cm.

28 24. SRMA55-20. 25. Sárospataki Rákóczi Múzeum (SRM) Ltsz.: 72. 19. 3. 26. SRM Ltsz.: 57. 122.1. 27. SRM Ltsz.: 57. 118.1. 28. SRM Ltsz.: 72. 26.1. 673