A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - VERES László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek

A gravírozott dísz nélküli butéliák többnyire színtelen, áttetsző üvegből készültek. A parádi és az erdélyi emlékanyagban gyakoriak a fogógyűrűvel ellátott darabok. A bakonyi huták gravírozás nélküli butéliái között előfordulnak buborékos díszítésűek. A színes olajfestéses díszítés az 1850-óO-as évektől jelent meg, főként a parádi és erdélyi üvegbutéliákon. Mindkét területen az olajfestésű díszeknél a virágmotívumok dominálnak, de ismerünk Erdélyből figurális díszítésű darabokat is. A bakonyi gravírozott díszű butéliákkal egyenértékűek szépségben és megoldásaikban a zempléni gömbös és hengeres testű, fogógyűrűs, káprázatos színekben pompázó „habos" díszítésű butéliák.

41 d) Kancsók: A történelmi borvidékeken, illetve a velük határos területeken nagyon elterjedt edénytípus volt a kancsó. Minden magyarországi hutában gyártották őket. Díszítésük tájegységenként igen változatos volt. Az első népi üvegeknek tekinthető kancsók a porumbáki hutákból származnak és gerezdes kancsó volt az elnevezésük.

42 A ma ismert formájú és általánosan elterjedt kancsótípus a XVII. század végén alakult ki. Vastag lepénytalp, kissé nyomott gömbtest, szélesen ívelt nyak, kiszélesedő száj, csípett kiöntő és sima hajlított fül jellemzi ezt a formát. A legtöbb kancsó áttetsző üvegből készült, s egyetlen díszét a harmonikus forma jelentette. A kancsók csak kis részben voltak sima felületűek. A termékek többségénél az edényfal a formába fúvás során a forma plasztikus kiképzésű, kidomborodó felülete benyomásra gömbszerű behorpadásokkal, vagy más nyomott motívumokkal volt díszített. Főként a bükki hutákból kikerült termékeken figyelhető ez meg (4. kép). Az üvegfal szennyezettségének eltakarására szolgált a kancsók fúvására használt üveganyag színezése. Erdély, Felvidék és Párád hutáiból került ki a kék színű kancsók túlnyomó része, míg másutt a zöld szín (Bükk, Dél-Dunántúl) volt a kedvelt. Üvegkancsók csak a bakonyi hutákban készültek gravírozott díszítéssel. Gyakori volt az olajfestéses díszítés. Párád, Erdély hutái jeleskedtek elsősorban ebben. A zempléni és erdélyi huták termékeiként ismerjük a váltakozó űrmértékű, habos díszítésű és rücskös díszítésű kancsókat. Az utóbbiakat Erdélyben a feketeerdei hutában gyártották. 10. kép. Üvegbokály (Felső-Magyarország XIX. sz. eleje) 41. A „habos" díszítés lényegét, leírását Takács B., 1966. 46. 42. Bunta M.-Katona /., 1983. 117. 640