A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - VERES László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek

A Tisza mentén, Szabolcsban a komódon, a porcelánbögrék és családi fényképek között volt a helye az üvegeknek. A Bakonyban, Szentgálon a tiszta szoba egyik ékessége volt a szépen gravírozott üvegpohár, vagy palack.

7 Anélkül, hogy az adatok további folytatására vállalkoznánk, megállapítható az üvegtárgyak nélkülözhetetlen és különleges helyzete a paraszti háztartásokban. Igaz, hogy az üvegből készült tárgyak számbeli arányára kevés feldolgozás utal,

8 de ezek alapján is feltételezhető és bizonyosra vehető, a XVIII. századtól folyamatosan megfigyelhető és kimutatható üvegtárgyak jelentőssé és nélkülözhetetlenné válása a paraszti háztartásokban. Vizsgálatunk szempontjából jelentős kutatási előzmények hiányában témánk konkrét vizsgálatának megkezdése előtt fontos szólnunk az üvegtörténeti kutatások utóbbi évtizedekben történt kibontakozásáról és az üvegtárgyakkal szembeni nézetek változásáról, vagyis arról, hogy miként válhattak ezek a termékek is népművészeti tárgyakká. A népi üvegek kutatása Az elmúlt évtizedekben örvendetes módon felgyorsultak Magyarországon is az üvegtörténeti kutatások.

1

* Nemcsak az üveggyártással és üvegművészettel kapcsolatos publikációk számának növekedésével támasztható ez alá, hanem a vizsgálatok módszertani változásaiban és a kutatásokba bevont témakörök sokrétűségében is. Az előbbieket bővebben értelmezve, az eddigi eredmények alapján leszűrhető az, hogy a XVII-XIX. századi jelentősebb üvegkészítő központok nagyobb részének történetéről ma már megnyugtató képet alkothatunk. Jól ismerjük eddig az észak-magyarországi üveghuták történetét, vázlatosabb jellegű feldolgozások születtek a bakonyi, a baranyai, somogyi és zalai üvegkészítő műhelyek múltjáról.

10 Sajnos egyenlőre még ismeretlen előttünk az országhatáron túli, egykori felvidéki üvegcsűrük históriája. Az eddigi kutatási eredmények módszertani szempontból két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok, amelyek a hutaalapítástól kezdve a bérleti viszonyok, a munkásgárda kialakulása, a termelés technikai feltételeinek biztosítása vizsgálatán keresztül az előállított termék bemutatásáig, a produktumok sokoldalú megszólaltatásáig foglalkoznak az egyes üzemek történetével.

11 A másik csoportba sorolható feldolgozások pedig csak részben érintik a termelést, az árukínálatot, inkább a huták történetére vonatkozó adatokat sorakoztatják elő.

12 Ezek a tanulmányok nem a kutatók hibájából elégszenek meg a vázlatos bemutatással, hanem e módszer kialakításában, érvényesítésében a források hiánya dominál elsősorban. A kutatás módszertani felosztása lehetséges abból a szempontból is, hogy a vizsgálatokba bevont üvegek használóit és az üvegek díszítését, ezen keresztül értékét vesszük alapul. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk úri üvegekről írott tanulmányokat és parasztüvegekről írottakat. Az üvegtörténeti irodalom úri üveg alatt a magasabb technikai ismereteket igénylő, művészi módon díszített, s már előállítása idején is nagy értéket képviselő termékféleségeket érint. Ezek használói és vásárlói részben az említett okok miatt a felsőbb társadalmi rétegekből kerültek ki.

13 7. Vö. Vajkai A. 1959.316. 8. Talán csak két ilyen feldolgozást ismerünk: Juhász A., 1974/75.; Fél E., 1941.; ide sorakoztatható még adatközlései miatt Nóvák L., 1982. 9. E kérdéskör átfogó feldolgozását 1. Veres L., 1983. 21-25. 10. L. Bunta M.-Katona I., 1983.; takács B., 1966.; Takács B., 1970.; Veres L., 1979.; Szvircsek F., 1978.; Bunta M., 1980. 219-240.; Éri I., 1966.; Lehmann A., 1971. 109-136.; Molnár M., 1980-1981. 11. Vö. Takács B., 1966. és 1970.; Veres L., 1979.; Bunta M.-Katona I., 1983. 12. Éril., 1966.; Lehmann A., 1971.; Molnár L., 1980-1981. 13. L. Borsos B., 1974.55. 630