A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - VERES László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek

A parasztüveg elnevezés nem jelenti azt, hogy kizárólag a parasztság számára készült termékféleséget kell ez alatt érteni. Az elnevezés elsősorban az ilyen üvegek olcsóságára utalt.

14 A parasztüvegek használóinak köre - mint a XVII-XIX. századi hagyatéki dokumentumokból leszűrhető - minden társadalmi rétegből kikerülhetett, hiszen többek között pl. a befőttet vagy a bort a gazdagabbak és a szegényebbek háztartásaiban egyaránt ugyanolyan üvegedényekben tárolták. Ez azt jelenti, hogy a hagyományosan elfogadott parasztüveg elnevezés helyett indokoltabb lenne a közhasználatban lévő üveg terminológia. A témaválasztás az úri és a parasztüvegek esetében még nem jelent módszertani különbséget a kutatásban és a feldolgozásban. A módszertani eltérés főként abban rögzíthető, hogy az úri üvegekkel foglalkozó feldolgozások művészettörténet aspektusból közelítik meg témájukat,

15 míg a parasztüvegekkel foglalkozó publikációk inkább esemény- és technikatörténeti leírásokkal kapcsolják össze a néprajzi alapokon történő bemutatásokat, elemzéseket.

16 A módszertani kérdések tisztázásakor lényegében már érintettük azt, hogy az újabb feldolgozások témaválasztása sokrétű. A habán üvegek, a poharak, serlegek, üvegcsiszolatok, egy adott üveghuta termékskálának részletes megszólaltatása és illusztrálása, vagy az üvegekkel folytatott kereskedelem - hogy a példák sokaságából néhányat kiemeljünk - egyaránt szolgálhatott témaválasztásul az eddigi vizsgálatok során. Azonban a sokrétű témaválasztás ellenére bizonyítható, hogy csak ritkán tekintették a szerzők az általuk vizsgált üveghuták története során előállított produktumokat népművészeti tárgyaknak; a paraszti tárgyi környezetbe tartozó eszközöknek.

17 Az a néhány eset is azonban annak tulajdonítható, hogy ma is születtek olyan feldolgozások, amelyek monografikus igénnyel léptek fel, amelyek megpróbálták a magyar üveggyártás történetét az európai üvegművészetbe beágyazni és meghatározták azokat a feladatokat, amelyek további kutatásra ösztönöztek. Többek között az egyik összefoglaló mű szerzője is megállapította, hogy létezik egy olyan terméktípus, amely az európai formakincstől független, önálló világot alkotva a néphez köthető, s ennek konkrét vizsgálata a magyar üvegművészet teljesebb megismerése szempontjából nagyon fontos lenne.

18 E dolgozat is tulajdonképpen ezt veszi figyelembe akkor, amikor egy sajátos termékcsoport bemutatására, s a bemutatásból levonható következtetésekre vállalkozik. A népi üveg fogalma, az üvegtárgyak helye a népművészetben A népi üvegek fogalmának meghatározása - az ilyen jellegű kutatási eredmények hiányában nehéz és kockázatos vállalkozás. Bemutattuk, ismertettük az úri- és parasztüveg meghatározásokat és ezek tartalmát, szóltunk arról is, hogy e terminológiák a művészettörténeti aspektusú kutatások eredményeként születtek meg. Utaltunk arra is, hogy az elnevezések használata milyen veszélyeket rejt magában, mert elsősorban a használók oldaláról csoportosítja az üvegeket, s a használók köre nem szűkíthető le egyértelműen. A parasztüveg elnevezés egyébként is a német nyelvterületen használt Waldglas, vagyis erdei üveg megjelöléssel rokonértelmű, hiszen alapjában véve a kis erdei üveghutákban előállított viszonylag olcsó és „egyszerű" díszítésű termékeket öleli 14. A parasztüveg elnevezést 1759-ben olvashatjuk először egy erdélyi hutaleltárban. Vö. Bunta M.-KatonaL, 1983. 91. 15. Vö. Katona I., 1978.; Katona I., 1983. 162-177. 16. L. Takács B., 1966. 235-255. 17. Katona /., 1974. 61-73.; Veres L., 1986. 129-134. munkáit emeljük ki az újabb feldolgozásokból. 18. Borsos B., 1974.55. 631