A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BODÓ Sándor: Pásztorok a Bodrogközben

IRODALOM Bakó F., 1953. Adatok a szocializmus faluépítkezéseinek történetéhez. Ethn. LXIV. 24-86. Balassa L, 1963. Karcsai mondák. Bp. 1975. Lápok, falvak, emberek. Bp. Balassa I.-Ortutay Gy., 1979. Magyar néprajz. Bp. Balogh L, 1959. Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethn. LXX. 291-312. BencsikJ., 1971. Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Debrecen GundaB., 1972-74. A nő helyzete a juhászközösségben. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen. 225-243. GyörffyL, é. n. Gazdálkodás. A magyarság néprajza. II. Bp. 16-246. György K., 1971. Pásztorfogadás (Cigánd). Kováts D. (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. Sátoraljaújhely. 54-55. LubyM., é. n. Fogyó legelőkön. Bp. Nyárády M., 1968. Ruszkovics István életrajza. Kovács Á. (szerk.): Ruszkovics István meséi. Bp. 5-28. PappJ., 1971. Pásztorok, pásztornemzetségek Tiszacsegén. Ethn. LXXXII. 201-219. Szabadfalvi J., 1964. A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műveltség és Hagyomány VI. Debrecen. 19-64. 1984. Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. Studia folkloristica et ethnographica 10. Debrecen SzénayL., 1972. A tiszakarádi „Új Élet" termelőszövetkezet története. Lázár V. (szerk.): Termelőszövetkezeti tanulmányok. I. Bp. 183-260. Szűcs L, 1966. Volt uradalmi cselédek élete és munkája a vajdácskái prépostsági Nyerges tanyai birtokon. Kézirat a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában, Ltsz.: 1819. HIRTEN IM GEBIET VON BODROGKÖZ (Auszug) Die Arbeit des Autors bemüht sich, einen Überblick über die Hirten im Gebiet von Bodrogköz im nordöstlichen Teil Ungarns, in erster Linie über die Hüter der den entscheidenden Anteil des Tierbestandes bildenden Rindherden, zu geben. Die Zahl der Hirten war nicht so groß und ihre ganze Organisation war nicht so gegliedert, wie zum Beispiel bei den Hirten der Hortobágy. Im Gegensatz zu den gewaltigen Herden der Hortobágy weideten in Bodrogköz nur aus einer kleineren Stückzahl bestehende Tierherden zusammen, auch die Tierzahl der größten Herden überstieg nicht die dreihundert. Der verantwortliche Hirte der Herden war der Schäfermeister (számadó), der mit 1-2 Hirtenjungen (bojtár) zusammen arbeitete. Im Alter von 14-20 Jahren wurde sein Gehilfe Meister-Bojtár oder Gesellen-Bojtár gennant, der jüngere hieß flennender 600