A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PALÁDI-KOVÁCS Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben

Pelsőcardón, Gömörhosszúszón az 1920-as évek végéig tartott ez a gyűjtögető tevékenység. Akkor azonban elfogytak az őstölgyesek.

67 A suska, (susa, siska) szó „gubacs" jelentésben 1792 óta adatolható. Elterjedése Nógrád, Heves, Borsod és Pest megyében élő, jellegzetesen palóc nyelvjárási szónak mutatja. Talán idevonható a dél-gömöri Susa község elnevezése is. A hétfalusi csángóknál „fenyőtoboz" értelemben jegyezték fel. Valószínűleg több irányból átvett szláv jövevényszó. A suska szóalak magyar nyelvi fejlemény.

68 Ennek az erdei mellékterméknek a jelentőségét megvilágítja az a tény, hogy a XVIII-XIX. században az anatóliai és a balkáni zsírosgubacs mögött a magyarországi tölgyesekben termett gubacs volt a legkeresettebb az európai piacokon. Legnagyobb mennyiségben a Dunántúlon (Zala, Somogy, Veszprém) termett,

69 de nem elhanyagolható az Északi-Középhegység, a Felföld gubacstermése és kivitele sem. Minthogy a gubacs egyike volt a legjobban értékesíthető erdei terméknek, a jobbágyfelszabadításról szóló törvény megszövegezői külön kitértek afaizást, makkolási és gubacsszedést élvezőjobbágyok kárpótlásának ügyére.(1848. X. te. 4. §).

70 IRODALOM Balázs G., 1982. A kazári népi erdőgazdálkodás munkamenete és szakszókincse. Budapest Borovszky S., (szerk.) É. n. Gömör-Kishont vármegye monográfiája. Budapest Fényes E., 1842. Magyarország statisztikája, I. Pesten Hegyi I., 1978. A népi erdőkiélés történeti formái. Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben. Budapest. HerkelyK., 1941. Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. Néprajzi Értesítő, XXXIII. 259263. HunfalvyJ., (szerk.) 1867. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Pest. Jósvai G., 1976. Az erdő haszonvétele Erdőhorvátiban. Foglalkozások és életmód (szerk.: Dobrossy /., 159-169. Miskolc Kniezsa I., 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. 1.1. Budapest É. Kovács L., 1976. Erdei munkások életviszonyai Gömörszőlősön a XX. század első felében. In: Foglalkozások és életmódok (szerk.: Dobrossy /.,) 143-157. Miskolc É. Kovács L., 1982. Adatok a dél-gömöri erdőgazdálkodáshoz. A cserhántás. A gömöri falvak néprajza (szerk.: Viga Gy.,), 59-67. Miskolc. MádaiGy., 1984. Hagyományos erdőgazdálkodás. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben (szerk.: Szabadfalvi J.-Viga Gy.,), 59-74. Miskolc. 67. Adatközlők: Váradi Ilona, szül. 1908. Szilice; Harsányi Márton, szül. 1900. Gömörhosszúszó; Garai Béla, szül. 1908. Kecső. 68. SzinnyeiJ., 1897-1901.11.446; Kniezsa L, 1955.476-477. 69. Hegyi L, 1978.180. 70. Idézi: Hegyi /., 1978.32. 591