A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - VIGA Gyula: Néhány szempont a táji munkamegosztás néprajzi vizsgálatához (Észak-magyarországi példák alapján)

NÉHÁNY SZEMPONT A TÁJI MUNKAMEGOSZTÁS NÉPRAJZI VIZSGÁLATÁHOZ (Észak-magyarországi példák alapján) VIGA GYULA A megtermelt javak cseréjének, illetve a csere feltételeinek és következményeinek vizsgálata az elmúlt évtizedek során a magyar néprajz egyik központi problémájává vált.

1 Ez több tényező együttes eredménye. Részben azé, hogy a termékcsere mozzanatainál nagyobb figyelmet kaptak a termelés ökológiai és gazdasági színterei, ennek kapcsán a történeti és földrajzi térkapcsolatok, a kiegyenlítődés feltételei és lehetőségei; vagyis a néprajz az életmód centrális erővonalai mentén igyekezett a kérdéskör belsejébe hatolni, figyelembe véve a gazdaságtörténet és a gazdasági földrajz eredményeit.

2 Másrészt azé, hogy a hagyományos árucsere-kutatás hangsúlyai eltolódtak - a javak cseréjétől elválaszthatatlan - kulturális érintkezés, a migráció, átadás és átvétel kérdései, vagyis a vándorlás és a csere gazdasági megnyilvánulásaitól el nem vonatkoztatható szociális és folklorisztikai tanulságok irányába.

3 Végül, de nem utolsósorban eredménye annak, hogy a különböző fokon és eltérő módon szerveződött csoportok körülhatárolása a hagyományos módszerekkel egyre kevésbé tűnt megoldhatónak, s így mind több figyelmet kapott a - kisebb-nagyobb - közösségek termelésben, specializálódásban, a táji munkamegosztásban elfoglalt helye, az e vonatkozásban kihüvelyezhető alkalmazkodás és a kapcsolatok rendszere, a történeti és néprajzi táj fogalma és körülhatárolása, s mindenekelőtt persze ezek hatása a különböző kulturális csoportok szerveződésére és formálódására.

4 A fentiek részleges számbavételével is nyugodtan állíthatjuk, hogy a javak cseréjének ma már szó szerint könyvtárnyi irodalma van, amely - sok tekintetben - önmaga „gátolja" a kérdéskör tematikus és regionális monográfiáinak megszületését. Jelen tanulmány csupán néhány szempontot kíván felvetni egy majdani összegezés rendező elA tanulmány az MTA-Soros Alapítvány támogatásával készült 1. A témakör kutatástörténetéről és irodalmáról összegezően: Dankó /., 1979. Lásd még: KósK., 1972. 9-51. 2. A teljesség igénye nélkül: Andrásfalvy B., 1982. 66-71; Bácskai V.-Nagy L., 1978. 217-230.; Kovács Cs., 1971. 205-242.; Enyedi Gy., 1965.; Vö. még: Tóth T., (szerk.): 1980. kötet tanulmányait, valamint Dankó L, 1979. és Eke P.-né, 1986. bibliográfiai adatait. 3. E vonatkozásban mindenekelőtt Gunda Béla számos tanulmánya az irányadó, melyek felsorolása itt lehetetlen. Csupán az említés szintjén: Gunda B., 1940. 170-174.; Gunda B., 1940a, 205-226.; Gunda B., 1954. 76-86. stb. A folklorisztikai kutatások sorából elsősorban Ujváry Zoltán tanulmányaiból említek: Ujváry Z., 1986.29-38. Ujváry Zoltán kutatásainak egyik legerőteljesebb vonulatát jelentik a migráció és kolonizáció, ül. az érintkezés, átadás-átvétel kérdései a néphagyományban. A cserével kapcsolatos „szocializáció" hatásairól újabban Dankó Imre több munkája szól. Pl.: Dankó L, 1980.155-190. 4. Ugyancsak a teljesség igénye nélkül: Andrásfalvy B., 1977.; Andrásfalvy B., 1978.; Andrásfalvy B., 1980.; Gunda B., 1963.; Gunda B., 1980.; Hofer T, 1980.; Tóth T, 1980. 229-244.; Nádasi É., 1980.; Viga Gy., 1983.; Viga Gy., 1984. 241-248.; Viga Gy., 1986. Vö. még: Faragó T, 1984. 559