A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - JANÓ Ákos: Kísérlet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szabadtéri néprajzi múzeum létesítésére

Az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-ben számos szakember közreműködésével (Császár László, Czeglédy Ilona, Détshy Mihály, Dümmerling Ödön, Gergelyffy András, Kerényi Jenőné, Keszegh Istvánné, Mendele Ferenc, Papp Imre, R. Rátkai Ida, Sallay Marianne, Schöner Lászlóné, Voit Pál és mások) felülvizsgáltatta az akkor nyilvántartásban lévő népi műemlékeket és műemlék jellegű építményeket. Ennek a vizsgálatnak az eredményeként a helyszíni szemléket végzők úgy találták, hogy az újabb műemléki nyilvántartásban a következő módosítások végrehajtása kívánatos: Az edelényi járásban a nyilvántartásban megtartandó 10, törlendő 5 objektum; az encsi járásban megtartandó 7, törlendő 6; a mezőkövesdi járásban megtartandó 22, törlendő 27; Miskolcon és a miskolci járásban megtartandó 6, törlendő 0; az ózdi járásban megtartandó 10, törlendő 22; a sátoraljai járásban megtartandó 31, törlendő 27; a szerencsi járásban megtartandó 1, törlendő 1 objektum. A vizsgálat elsősorban lakóépületekre, kisebb részben gazdasági, egyházi építményekre, ipari létesítményekre és emlékművekre terjedt ki, annak megfelelően, hogy a korábbi műemléki nyilvántartások is elsősorban ezeket tartalmazták. Ez a helyszíni bejárás és újraértékelés volt tehát az alapja az újabb népi műemléki nyilvántartás elkészítésének. A vizsgálatok és a javaslatok a nyilvántartott népi műemlék állomány funkcionális megoszlásán nem sokat változtattak. Az encsi járásban pl. a megtartandó műemlékek között két lakóház, két magtár, három egyházi objektum szerepel, míg a törlendők között három lakóház, egy magtár és két egyházi célú építmény akadt. A bennünket közelebbről érintő sátoraljaújhelyi járásban megtartásra javasoltak 27 lakóházat, 3 gazdasági és 1 egyházi épületet, törlést javasoltak viszont 24 lakóházra, 2 gazdasági, 2 egyházi és 1 egyéb (tűzoltó torony) épületre. (Két esetben a törlendők között a lakóház mellett csűr is szerepelt.) A szerencsi járásban Monokon egy parasztházra javasoltak védettséget, egyet pedig törlésre ítéltek. A járások között a műemlékféleségek aránytalansága mutatja, hogy az egyes területeken nem egyforma mélységben folyhattak a kutatások, e vonatkozásban a megyének még nagy fehér foltjai voltak, ahol a korábbi, hiányos szempontok szerinti felderítéseket sem végezhették el. A vizsgálat adatainak az egész megyére vonatkozó összegezéséből kitűnik az is, hogy ez időre jelentős volt már a népi műemlékek számának csökkentése, a helyszíni szemlék szigorú szempontjainak érvényre juttatása pedig tovább szűkítette azok körét. A sátoraljaújhelyi járásban a nyilvántartásban maradt (megtartandó) építmények falvankénti megoszlása a következő: Alsóregmec 2, Bodrogolaszi 1, Erdőhorváti 2, Felsőberecki 1, Füzér 1, Füzérkomlós 3, Füzérradvány 2, Hollóháza 3, Károlyfalva 2, Komlóska 1, Kovácsvágás 1, Mikóháza 4, Rudabányácska 3, Széphalom 2, Vámosújfalu 1, Vilyvitány 1, Zalkod 1. Az É. M. Építésügyi Dokumentációs Iroda kiadásában 1964-ben megjelent Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei jogú város műemlékjegyzékében már a fenti helyszíni vizsgálatok ajánlásait figyelembe vették, de azokat részben újra értékelték és kiegészítették, főként azoknak a helységeknek az adataival, amelyek a korábbi nyilvántartásban nem szerepeltek. így a műemléki jegyzék népi műemlékeinek listája reálisabb képét adja a megye népi műemlékállományának. A kép azonban ezáltal sem lett teljes, mivel a jegyzék zömmel még mindig egyoldalúan főként a lakóházakat tartalmazta, s a többi építmény elhanyagolásával azokat a népi élet teljességéből, a lakóépületeket a parasztság anyagi kultúrájának egységéből, a legkisebb társadalmi szervezetek, a családok gazdasági összefüggéseiből kiragadta. A hiányosságok pótlását nehezítette, hogy leggyorsabban éppen a felügyelet alól kívül került gazdasági és egyéb építmények estek a rohamosan átalakuló paraszti életforma áldozatául. Tudatában volt ennek a hivatali apparátus is, amelynek feladata a népi műemlékállomány teljesebb számbavétele és az arról való gondoskodás volt. A legutóbbi, 1982-ben készített nyilvántar546