A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

kinthetők etnikus specifikumoknak. A németek esetében etnikus jegynek tekinthető a sajátos településforma, a telkek beépítettsége, a magas színvonalú kőművesmunka, s a 6-8 helyiséges lakóházak eltéréseket mutatnak a környező magyar községekhez képest. Az etnikai jegyek teljes körű, átfogó vizsgálata, feltárása még tartozása építkezéskutatásunknak. 12. A magyar népi építészet kutatója, amikor szerkezeti, formai, alaprajzi, funkcionális stb. szempontok alapján leírja az adott település vagy táj lakóházait, népi építészeti objektumait, akkor lényegében a hagyományos paraszti kultúra egy sajátos területének biztosítja a túlélést, a fennmaradást az utókor számára. A szöveges leírás, a fényképes és rajzos illusztrálás - legyen az bármilyen kiváló is - mégsem tud teljesen adekvát módon informáló erővé válni az érdeklődő nagyközönség számára. Hiányzik az empirikus információszerzés lehetősége. A gyors ritmusú társadalmi átalakulás, a népi építőanyagok időtállótlansága, a hagyományos népi építőgyakorlat megszűnése előrevetítette ezen objektumok viharos pusztulását. Ez a két legfontosabb igény hozta felszínre 1950-60-as években a népi műemlékvédelmet, illetve a tájházügyet. A népi műemléki kutatás már az elmúlt 20 évben is hozott eredményeket. Dala Józsefdolgozata már 1965-ben praktikus tanácsokkal látja el a témával foglalkozó szakembereket.

148 Détshy Mihály először a mezőkövesdi járás,

149 majd az egész megye műemlékeinek helyzetével foglalkozik. Az elsőként említett munkájában már felveti a nagyszámú mezőkövesdi népi építmények védelmének szükségességét.

150 Vargha László igen hatalmas néprajzi anyagot, felmérést és fényképfelvételt gyűjtött össze kutatásai során, s a megyére vonatkozóan - településekre bontva, a legszükségesebb alapinformációkat (cím, építési év stb.) biztosítva - tárta elénk anyagát. Nagy kár, hogy a legkiválóbb népi építészetet kutató műépítészünk gazdag borsodi anyagát csak részben tudta publikálni, és a szaktudomány rendelkezésére bocsátani.

151 Az 1960-as műemléki összesítőjében már közel 50 népi objektumot találunk.

152 Jósvafőről készített munkája - melyben ismerteti a település történetét, körülhatárolja a műemléki együtteseket, s javaslatokat tesz azok védelmére vonatkozóan is - tartalmi és módszertani szempontból is példamutató.

153 Felsorolásunkat Olajos Csaba tanulmányával zárjuk, aki áttekintette a népi műemlékvédelem megyei helyzetét, ismertette az eredményeket és hiányosságokat, s a további fejlesztés lehetőségeiről is szót ejtett.

154 Napjainkban a népi építészeti emlékek a védett épületállomány 13%-át teszik ki, mely országos viszonylatban a 6. helyet biztosítja megyénknek. A népi műemlékvédelem a problémakörnek csak egyik oldala, hiszen megoldást vár a levédett, felújított objektumok hasznosítása is. Kézenfekvőnek tűnt és tűnik ma is, hogy ezeket a lakóházakat, műhelyeket „in situ" berendezve tájházként, tájmúzeumként hasznosítsák. Az ún. néprajzi falu, illetve skanzen létrehozása nem új keletű a magyar muzeológiában, gondoljunk itt a millenniumi kiállítás falujára, melyben megyénk az ún. matyóház révén érdekelve is volt.

155 Az 1970-es évekig létezett megyénkben egy olyan elképzelés, miszerint a diósgyőri vár környékén egy múzeumfalut hoznak létre, ahol a régió jellegzetes lakó- és melléképületei képviseltetnék magukat. Ez a terv végül is nem valósult meg. Másik megoldásként kínálkozott, hogy a levédett és felújított épületet saját környezetében hasznosítsák tájházként. Megindult a „tájházépítő" moz148. DalaJ., 1965.220-224. 149. DétsyM., 1973.97-100. 150. DétsyM., 1974.16-24. 151. lásd ehhez: Filep A., 1985. 9-30. 152. Vargha L., 1960. 95-131. 153. Vargha L., 1985.83-98. 154. Olajos Cs., 1981.10-23. 155. Balassa M. /., 1972. 553-572. 528