A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

össze, külön fejezetet szentelve a lakóházak berendezésének és a gazdasági építményeknek.

135 Az utóbbi évtizedek fellendülő Gömör kutatásának szép eredménye Dám László és Cseri Miklós monografikus feldolgozása. Dám László a történeti Gömör megye déli, főleg magyarok lakta - határainkon inneni és túli - településeinek népi építkezését dolgozta fel recens és történeti adatok alapján. Különösen kiválóak a határainkon túli falvakból származó leírásai.

136 Cseri Miklós Dél-Gömör tipikusan kisnemesi falvaiban végezte megfigyeléseit, s a Szuhavölgy népi építkezését a kisnemesek és jobbágyparasztok közötti viszonyrendszer tükrében dolgozta fel.

137 A jobban kutatott északi területekhez képest elhanyagolt a megye középső és déli része. Kóthy Judit Mezőcsát,

138 Bencsik János a Közép-Tisza vidék,

139 Balassa M. Iván pedig az ún. dél-borsodi Mezőség népi építészetét foglalta össze.

140 A Bükk hegység déli peremvidékének tipikus építményei a barlanglakások, melyeket a könnyen faragható tufába mélyítettek. Bakó Ferenc monográfiája a téma legjobb és legteljesebb összefoglalása a magyar nyelvterületen.

141 Sajnos felsorolásunkat ezzel le is kell zárnunk, noha a megyei építészetkutatás az igazán komoly eredményeket ezen a téren tudná felmutatni. 11. Dolgozatom bevezetőjében már utaltam megyénk színes etnikai összetételére. A magyar és a megyei néprajzi kutatások az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az interetnikus jegyek feltárására, s ebből az építkezéskutatók kiveszik részüket. Építészeti-településtörténeti szempontból a legjobban feltártak a megyei német szórványok. Balassa M. Iván történeti áttekintésén túl

142 ki kell emelnünk Lengyel Imre rátkai településnéprajzi dolgozatát.

143 Kavecsánszky Gyula a komplexitás igényével dolgozta fel Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészetét.

144 A megyei szlovák telepek kapcsán Viga Gyula bükkszentlászlói településdolgozata a táj és az ember egymáshoz való viszonyát vizsgálja.

145 Bakó Ferenc a Répáshuta néprajzát összegző tanulmánykötetben monografikus igénnyel foglalta össze a település és népi építkezés rendszerét.

146 Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falvak néprajzi kutatása még csak most van kibontakozóban. Két lengyel szerző kidolgozta a kutatás metodikáját, melyben nagy szerepet kap a település és a népiiépítkezés is.

147 A megyei nem magyar etnikumú települések népi építkezésében a pontos lejegyzések mellett kutatóink törekedtek az ún. etnikus jegyek felkutatására is. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy - talán a német telepeket kivéve - a XVIII. század folyamán betelepült szlovákok, kárpátukránok, lengyelek építkezésükben nagy gyorsasággal asszimilálódtak a környező magyarsághoz. Sajátos etnikai jegyeket, szerkezeteket, formákat a legritkább esetben fedezhetünk fel építkezésükben. Az eltérő terminológiák, egyes elemek, eljárások elnevezésében fellelhető különbségek nem alapvetőek, nem te135. Paládi-KovácsA., 1982.81-98. 136. Dám L.-RáczM., 1986. 137. Cseri M., 1987. 138. Kóthy J., 1971.97-104. 139. Bencsik J., 1974. 535-565. 140. Balassa M. L, 1980. 111-150. 141. BakóF., 1977. 142. Balassa!., 1973/a. 285-320. 143. Lengyel I., 1969. 233-246. 144. Kavecsánszky Gy., 1986. 245-273. 145. VigaGy., 1982.91-97. 146. BakóF., 1984.97-124. 147. KrasinskaÉ.-KantorR., 1979.341-359. 527