A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

méhlakásait, Balassa M. Iván pedig a Hegyköz és a Bodrogköz méheseit dolgozta fel.

128 A bükki mészégetők kunyhóit Bakó Ferenc írta le.

129 Nincs azonban jó feldolgozásunk a favágók, a cserhántók, a halászok, pákászok, faszénégetők és más erdei munkások ideiglenes vagy állandó építményeiről. A gazdasági építmények feldolgozását célzó kutatási eredmények lezárása előtt engedtessék meg felhívni a figyelmet egy sajnálatosan elhanyagolt területre, illetve témára. A víznyerés módozatai, a kutak építése, szerkezeti és formai kiképzése Ujváry Zoltán - módszertani szempontból is kiváló - zempléni dolgozatán kívül szinte teljesen feltáratlan.

130 Megyénk változatos természetföldrajzi, geomorfológiai viszonyai következtében sokszor még a szomszédos településeken sem teljesen egyformák a víznyerés módjai, formái, eszközei. E témában az egész megyét áttekintő összefoglalás jelentős eredménye lehetne néprajzi kutatásunknak. 10. Dolgozatomban eddig a népi építkezés tárgykörének egy-egy jelentősebb részproblematikáját, ezen részterületek kutatási eredményeit tekintettem át. Módszerükre a tényközléstől a monografikus feldolgozásig volt a jellemző, terjedelmük a néhány oldaltól a könyvméretekig, szakmai színvonaluk az amatőr közléstől az évtizedes kiérlelésig terjedt. Van ám a népi építkezés kutatásának egy olyan irányzata, mely a komplexitás igényével egy-egy település, kisebb-nagyobb tájegység hagyományos építészetét kívánja feldolgozni. Ez a komplexitás magában foglalja a telek és a település szerkezetét, az építőanyagokat, technikákat, formákat, az alaprajzot, a tüzelőkérdést, sőt még a gazdasági építményeket is. Recens gyűjtések mellett bőségesen felhasználja és alkalmazza a történeti-néprajzi adatokat, az építkezést a gazdasági-társadalmi és funkcionális szempontok alapján szemléli. A komplex monografikus feldolgozások hosszú ideig nem voltak jellemzőek megyénk kutatására, s még jelenleg sem nagy a számuk. Az első komolyabb munka Szolnoky Lajos tollából származik, aki a Bodrogközben fekvő Vajdácska udvarát és építményeit mutatja be.

131 A falu rövid bemutatása után ír a telekről, az azon lévő építmények elnevezéséről és elhelyezkedéséről. A lakóház szerkezeti felépítését, az építőanyagokat (föld, fa, nád stb.), a technikai eljárásokat részletesen ismerteti. Ugyanakkor nem hagyja félbe vizsgálódásait, a lakóház funkcionális tagolódását, a tüzelőberendezést és az alaprajzot is rögzíti. További érdeme, hogy a gazdasági élet építményeit, a széna- és gabonatárolókat, ólakat és istállókat is vizsgálja, úgy, hogy a falu gazdasági életével szervesen összekapcsolva, azzal egységben tárgyalja. A Bodrogközre vonatkozóan egy vázlatos áttekintés kivételével azóta sem rendelkezünk újabb összefoglalással.

132 Petercsák Tivadar az abaúji Hegyköz közel tucatnyi településének népi kultúráját foglalta össze monográfiájában, külön összefoglaló fejezetet szentelve a népi építészetnek, lakáskultúrának és a gazdálkodás építményeinek.

133 Dám László még ezen is túlmegy, amikor az egész Zemplén népi építészetét tárja elénk.

134 Mindkét tanulmány azért is fontos, mert az itt lakó nemzetiségiek (szlovákok, kárpátukránok) tárgyalásakor megyénk építészetének interetnikus jegyeire is fény derül. Ugyancsak vannak a mai Szlovákia magyarok lakta területeire vonatkozó megfigyelései Paládi Kovács Attilának is, aki a Sajótól délnyugatra fekvő, barkónak nevezett községek népi kultúráját foglalta 128. FüvessyA., 1972. 527-549.; Balassa M. /., 1971. 83-104.; Balassa M. I., 1973. 113-150. 129. BakóF., 1968.67-91. 130. Ujváry Z., 1969. 367-386. 131. Szolnoky L., 1956. 593-632. 132. Cseri M., 1987. 133. Petercsák T., 1978. 58-68. 134. DámL., 1981.63-68. 526