A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

4. Lényegében az építőanyagokkal foglalkozó tanulmányokhoz kapcsolódnak a különböző szerkezeti leírások. A technikai kérdéseket, a szerkezeti megoldásokat legtöbbször az építkezés rendjének ismertetésekor tárgyalják kutatóink. Megyénk népi építkezésének tipikus jellemzője a faépítkezés, s talán éppen ezért ebből a témakörből kerültek ki legnagyobb számú tanulmányok is. Selmeczi Kovács Attila a gerendavázas épületek felállítását, majd az ácsszerkesztések változását tekintette át.

82 Ugyanő írt a zsúpfedél készítéséről is a keleti palócok körében.

83 Balassa M.Iván az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet elterjedését követi nyomon a magyar népi építkezésben. Kiemeli, hogy az ágasfás-szelemenes tető az ún. „gyengébb" (sár, föld, vályog) falazatú épületeknél volt általános, más falazatnál csak a nagyobb fesztávolságuk áthidalásánál alkalmazták.

84 Megyénk területén húzódik a szarufás és szelemenes tetőszerkezet elterjedésének határa is, összhangban az eltérő falazatú vidékek határával. 5. A lakóépületek külső megjelenése, formai kiképzése, ornamentális díszítése mindig is érdekelte kutatóinkat. Lajos Árpád Sajóvelezden a házdíszítéseket, a lakóház homlokzati és oromzati díszítményeit vizsgálja, nem hagyva ki a tornácot sem.

85 Az építészekre jellemző módszerrel dolgozott Kalas István, amikor a borsodi népi lakóházak jellemzőit igyekezett kiemelni. A díszítések, a „szépészeti" és esztétikai kritériumok voltak számára döntő fontosságúak. A házoromzat (geometrikus és növényi ornamentika, napsugaras díszítés stb.) a vakolatrátétek, a tornácoszlopok, oszlopfők stb. díszeinek hasonlósága, illetve különbözősége alapján határolta el az egyes- általa annak vélt -típusokat.

86 Bakó Ferenc a tetőformákat és a homlokzati díszítéseket tekintette át a Mátra és Bükk-vidék parasztházain. Véleménye szerint a házoromzat az építtető számára a „kirakat", informál a benne lakó vagyonáról, társadalmi, vallási hovatartozásáról, sőt még ízléséről is. A tetőformák és az oromzatok tudósítanak a helyi népi építő gyakorlat színvonaláról is.

87 Legutóbb Gillyén Nándor a magyar paraszti lakóházak deszkaoromzatainak építészeti és történeti vonatkozásait foglalta össze.

88 6. A magyar népi építészeti kutatás igen korai szakaszában felmerült a történeti elmélyítés igénye. A recens gyűjtések időszakától korábbi periódusokban is nyomon kívánták követni egy-egy település vagy tájegység építkezésének alakulását. Összeírások, regesztrák, ingatlanbecslési jegyzőkönyvek szolgáltak eddig értékes történeti adatokkal. Balassa Iván a XIX. század eleji abaúji cselédházakról tudósít,

89 Kenéz György egy XVII. század eleji paraszti ingatlant ír le Fonyban,

90 Román János a XVI-XVIII. századi Sárospatak építéstörténetéhez talál értékes adatokat.

91 A magasabb írásbeliséggel rendelkező mezővárosi iratok vallatása a legtöbb eredményre vezeti a kutatókat. A már említett Sárospatakon kívül vannak adataink Miskolc XVII-XVIII. századi parasztházairól,

92 a vízimalmokról,

93 és más gazdasági melléképületekről.

94 82. Selmeczi Kovács A., 1974. 70-85.; Selmeczi Kovács A., 1973. 487-499. 83. Selmeczi Kovács A., 1968.548-559. 84. Balassa M. /., 1977. 328-364. 85. Lajos Á., 1959/b. 59-64. 86. Kalas I., 1965.259-284. 87. BakóF., 1976.133-176. 88. Gillyén N., 1985. 155-172. 89. Balossal., 1958. 320-321. 90. Kenéz Gy., 1961. 620-621. 91. Román J., 1965. 92. BodgálF., 1961.221-222. 93. Veres L, 1975. 14-20. 94. BodgálF., 1957. 316-318. 522