A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - ZÁDOR Tibor: A testnevelés és a sport térhódítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a XIX. század végéig

yverdoni iskolája európai hírnévre tett szert. Hazánkból is többen jártak ott, s az ő isko­lájában tanult magyar fiatalok terjesztették és alkalmazták Patakon a stilizált mozgás­elemektől összeállított és vezényszóra végrehajtott szabadgyakorlatokat. Clair Ignác, aki 1833-ban Pesten főleg gimnasztikai gyakorlatok oktatásán alapuló intézetet nyitott, előzőleg Patakon tartózkodott, ahol a köztudatban már gyökeret vert egy hasonló test­nevelési intézet létesítésének az igénye. 8 Az elmondottakból láthattuk, hogy a sárospataki főiskola elöljárósága az értelmi nevelés mellett - évszázadokon át - a testkultúrára, a testi nevelésre is nagy gondot fordí­tott, 9 már akkor, amidőn más iskolák a testi neveléssel még nem foglalkoztak. Itt nagy szerepet játszottak azok a külföldön is tanuló hallgatók, akik hazakerülve, mint tanárok a testi nevelés ügyének buzgó apostolai lettek, tapasztalataikat alkalmazták, s olyan lé­tesítményeket (téli és nyári tornahelyek, uszodák) hoztak létre, amikről más helyeken csak az 1868. XXXVIII. te. életbeléptetése után kezdtek gondolkozni. A testnevelés azonban évszázadokon keresztül nem volt rendes tantárgy. A Kossuth-szabadságharcot követő nemzeti elnyomás után rövidesen megjelent Entwurfa kötelező tantárgyak kö­zött említi a testgyakorlást. Azonban a ref. egyházi iskolák ezt a rendeletet nem hajtot­ták végre. Végül az 1862-63. tanévben - bizonyos módosítással - újból az 1848 előtti tanrendszer lépett érvénybe. Eszerint a „testgyakorlat az első és második osztályban kö­telező tantárgy lett." Igen fontos tény, hogy a miskolci ref. gimnázium tanácsa 1862. november 12-én „egy testgyakorló (tornaterem) felállítására tett intézkedéseket." Itt is a sárospataki példa érvé­nyesült, mert ott már az 1859-60. évben egy költséges testgyakorda épült fel. Miskolcon gyűjtés révén oly szép összeg gyűlt egybe, hogy ... a tervezett testgyakorló, intézetünk (jelenleg a múzeum Szinva-parti épülete) kelet felé fekvő udvarán a következő év tava­szán fel is állíttathatott; tornamesternek ügyes tanuló ifjak, s 1877. szeptember 1 -e óta pe­dig okleveles tornatanár vezetése alatt a tanulók testi ügyességének, erejének fejlesztésére azóta fontos szolgálatokat tesz. 10 A tornaterem 1863-ban bekövetkezett átadása azt je­lenti, hogy a testi nevelés vonatkozásában a miskolci ref. főgimnázium az ország élen­járó iskolái, sőt intézményei közé tartozott. Ugyanis az 1865-ben megalakult Pesti Torna Egylet, amely hazánkban a tornasport elterjesztője lett, a Szentkirályi utcában felépí­tette tornacsarnokát, amelynek építési költségeihez maga az állam is hozzájárult, csak 1870-ben, tehát 7 évvel később avatta fel. A rendszeres tornászás jelentősen hozzájárult a tanulók mozgásigényének kielégí­téséhez. Éppen ennek érdekében a tanulókra vonatkozó szabályzat úgy intézkedik, hogy „ . . . a lélek felderítésére és a test gyakorlatára veszély nélkül intézett játékok, . . . szerda és szombat napok délesti óráin, szünidőben napestig, helyén és idején megen­gedtetnek" Sőt még a fürdésre is gondolnak: „Minthogy pedig a hideg fürdő az inak erő­sítésére szolgál, a Szinva-patak pedig erre a célra nem tartatik alkalmasnak, a nagyobb tanulók fürödhetnek a Sajó vagy előér folyamban az e végre kijelölt helyen, az igazgató által rendelendő felvigyázók gondja alatt. A tapolcai meleg ferdőbe az igazgató enge­delme nélkül menni tilos." 11 Azonban a fürdés engedélyezése súlyosabb következményékkel járt. Volt idő, amikor éveken keresztül, amidőn a Sajóban való fürdés közben a ref. gimnáziumi tanu­lók összekaptak a helyi gimnáziumok (ev., kat.) növendékeivel, s közös kihívásnál fogva egész seregben, s általuk választott vezérük parancsára vonultak ki a Sajó mellé, vagy a Felső-Szinva mellé, ahol formaszerű csatákat vívtak az ellenféllel. Más alkalom­8. Kovács G., 1895.170. 9. KutassiL., 1976.26. 10. Kovács G., 1895. 59. és 84. 11. FinkeyJ.-SzinyeiE., (szerk.) 1895. 125. 451

Next

/
Thumbnails
Contents