A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - ZÁDOR Tibor: A testnevelés és a sport térhódítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a XIX. század végéig

mai, amikor csapatosan a FelsŐ-Szinvára mentek fürödni, a felvégi parasztgyermekek kőzáporral fogadó seregét verték szét, melynek megtorlásául őket pedig a parasztgyermekek apjai kergették el a fürdőhelyről. A zempléni származású Matolay Elek 1869-ben Pesten kiadott Torna Zsebkönyvének 26. oldalán, amidőn Magyarország tornázástörténetéről ír, 1863-at teszi meg kezdő évnek, s a következőket írja: „Egyesprotestáns tanintézetek s egyes magánintézetek szereztek un. gymnasztikai szereket már évtizedek előtt, s azokat úgy, ahogy használták."

12 Erdélyi János a sárospataki főiskola közigazgatójának 1858. június 4-én tartott hivatalos jelentéséből olvassuk, nemcsak „úgy, ahogy használták", mert ő a következőket írja: „Most a régi Czigánysor, mintegy az erőnek vására van berendezve a gyakorlásra szükséges eszközökkel, ahol a kis és nagy tanítványok versengése kicsiben ama klasszikái kort idézi az ember elméjében, amelyről a görög és római költőkben annyit olvastunk. Valósággal ama testgyakorló tér éppen a bölcsészeti hallgatói teremmel átellenben klasszikái emlékezetet nyújt; vajon ne hízelegjünk-e magunknak, mint a régi Athén polgárai egykor, hogy városunkban egymás szomszédságába estek a stoa és a palestra. "

13 Az 1858. szeptember 21-23. napjain Tállyán megtartott egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 33. pontja intézkedik a gimnasztika oktatása és az uszoda létesítése ügyében. A testgyakorlást az elemi iskolai és az első, második gimnáziumi osztályok számára a kötelező rendes tantárgyak közé felveszik olyanformán, hogy tavasztól késő őszig hetenként kétszer du. 6 és 7 óra között tanítják. A tanító díja ideiglenesen 40 pengő forint. A képezdei (tanítóképzős) tanítványoknak is ingyen tartozik órákat adni. Ezenfelül az önként vállalkozó vagy magántanítványok által fizetendő tandíj a tanítót megilleti. Ezek a tanulók heti 2-2 órai tanításért 1 forint 40 krajcár évi tandíjat fizetnek. Sárospatakon az 1859-60. iskolai évről kiadott Tudósítás Testgyakorló Intézet c. rovata azt mutatja, hogy egy költséges Jestgyakorda" épült fel. A pataki kollégium újabb áldozatot hozott a testnevelés érdekében, amennyiben 1878-ban már a második tornatermet építették fel az Iskolakertben. A sport szeretete más formában is megnyilvánult, mert 1869-ben létrejött a tornaegylet. A miskolci ref. gimnáziumba igen sok helybeli tanuló járt. A gimnáziumi rendszeres testnevelésnek lett a következménye, hogy részben az itt végzett tanulók összefogásával a miskolci férfiak 1866. június 20-án Tornaegyletet alakítanak, amely szeptember 15-én megkezdte működését. Többek között így nyilatkozik meg az iskolai testnevelés kisugárzó hatása a helyi társadalomra. Miskolc férfiai a testnevelés vonalán országos viszonylatban az élvonalban haladtak. Nem sikerült megállapítanunk, hogy 1871-től kik voltak azok az okleveles tornatanárok, akik a testgyakorlást tanították, csak arra van adatunk, hogy Simon Gábor old. főgimnáziumi tanár, tornatanár, tornafelügyelő 1887-től tanított az intézetben. 1897-től már Benedek Gyula tornatanár és vívómester oktatja a testgyakorló órákon a tanulókat. 1900. június 10-én nagy közönség érdeklődése mellett házi tornaversenyt rendeztek atlétikai és torna versenyszámokkal. Mikor rendezték az első tornaünnepélyt a miskolci gimnáziumban? Nem tudjuk, nincs korábbi adatunk. Viszont Sárospatakon 1880 júniusától a tanév bezárása előtt évente tornavizsgát rendeztek valamennyi tanuló részvételével. Az első országos középiskolai tornaversenyt pedig 1891-ben Budapesten rendezték meg. A miskolci 1900. júniusi tornaünnepély műsorán a következő számok szerepeltek: 60 m-es síkfutás (hoszszabb távra a gimnázium udvarán nem volt lehetőség), magasugrás, hosszúugrás, rúdmászás, függeszkedés, szertorna. Ezekben a számokban versenyeket bonyolítottak le. 12. FinkeyJ.-SzinyeiE., (szerk.) 1895.125. 13. FinkeyJ.-SzinyeiE., (szerk.) 1895. 125. 452