A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - ZÁDOR Tibor: A testnevelés és a sport térhódítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a XIX. század végéig

te. Comenius latin, német, magyar és cseh nyelven 1651-ben jelentette meg Orbispictus címen elterjedt művét, amiben a nevelésre, így a testi nevelésre vonatkozó elveit éppen magyar földön - hirdette meg. Azt hangoztatta, hogy a testi erőt és az elme élességét a mozgás fejleszti. Az iskolai nevelésben meghatározott időt ad a testgyakorlatok végzésére, és elsőként mondja ki, hogy az iskolának játékos, kellemes helynek kell lennie, olyannak, ami nem fáraszt, hanem - akárcsak a játék - a léleknek és a testnek élvezetes mozgásait szabályozza. Comenius mindazokat a gyakorlatokat ajánlja, amelyek az emberi erő fejlesztésére szolgálnak. Ilyenek a futás, ugrás, dobás, birkózás, kocsizás, labdázás, vagyis azok a mozgásformák, amik nagyjában a mindenkori sportolás elemei. Szocialista fejlődésünk eredményei több szabad időt biztosítanak az emberek számára, s ennek hasznosabb felhasználása érdekében figyeljünk fel Comenius következő mondataira: „a munkának szüneteit használjuk fel szórakoztató látványosságra, testfejlesztő mozgásokra, élvezetes versenyekre és játékokra . . . "

6 A sportszerűség gondolatát már a játékról kialakított szemléletben is hangsúlyozza, amikor a következőket írja: „Hogy a játék olyan legyen, amely gyönyörködtet és nem gyötör, keress magadhoz hasonló korú és körülményű játszótársat, akivel bármilyen izgalommal küzdesz is, minden kifogástalanul menjen végbe, hogy a játék vége ne legyen csúfolkodás vagy veszekedés. "

7 Comenius pataki tevékenysége a testnevelés terén korszakalkotó volt, hozzájárult a modern iskolai testnevelés megalapozásához. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban Rabutin, osztrák generális elfoglalta Miskolcot, s az avasi ref. templom és az iskola (a múzeum mai kiállítási épülete) kivételével a várost felégette. Katonái az iskola irattárát szintén elégették. Ekkor pusztultak el azok az ifjúságra vonatkozó szabályok, amelyeket már 1667-ben írásba foglaltak. Ezeket emlékezetből újra összeírták, ezért kezdődnek 1708-tól az iskola életére, történetére vonatkozó biztosabb adatok. E diáktörvény 21. §-a szerint: „Midőn az egész tanuló ifjúság testi és lelki felüdülése végett a tanulástól időt nyer, a labda és más hasonló játéknemen kívül minden egyéb tiltva van, mint pl.: nyilazás, birkózás és más, sérülésekkel járható időtöltés." A reggeli és ebéd utáni időben megengedték a játékot, más szabad időben történő játszást az igazgató büntette. 1749-ben az egyháztanács állandósította a rektori hivatalt, „amelyben eddig 2-3 évenként változtak a Sárospatakról hozott egyének ..." Ezek a személyek magukkal hozták a sárospataki haladó szemléletet. Comenius szerint a humanista műveltség kialakításában a testi nevelés fontos szerepet játszik. A sárospataki főiskoláról jött személyek, akik legtöbbje külföldi egyetemeket is látogatott, magukkal hozták az ottani szemléletet, gyakorlatot, és az itteni rendbe igyekeztek beplántálni. Comenius könyve több mint egy évszázaddal előzte meg a központi kormányzat intézkedését, mert annak a nyomára, hogy a testi nevelés az ifjúság nevelésének szerves része legyen, csak az 1777-ben megjelent Ratio educationisban bukkanunk, amelyet Mária Terézia a magyar nevelés- és oktatásügy megreformálása céljából dolgoztatott ki Ürményi Józsefiéi és Tersztyánszky Dániellel. Ezentúl a testi nevelés ügyével egész 1825-ig nem találkozunk, ekkor alakul meg Pesten a Nemzeti Vívó Intézet, mely kizárólag a gyermekek rendszeres testgyakorlásával foglalkozott, de 1867-ben megszűnt. Majd 1863-ban alakult meg a Nemzeti Torna Egylet, amely évtizedeken át fontos szerepet vitt a magyarországi testkultúra diadalra vitelében. Lássuk, mi történik Sárospatakon? A XIX. század elején újabb hatás éri a főiskola és ezen keresztül a hatósugarába tartozó megyék testnevelési és sportképzését. Ugyanis Varadi Szabó János Yverdonból Patakra hívta Egger Vilmost, Pestalozzi segédtanítóját, aki a Patakon élő Vay család gyermekeit tornára és énekre tanította. Pestalozzi 6. Pluhárl., (szerk.) é. n. 10. 7. Pluhárl., (szerk.) é. n. 12. 450