A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - ZÁDOR Tibor: A testnevelés és a sport térhódítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a XIX. század végéig

A TESTNEVELÉS ÉS A SPORT TÉRHÓDÍTÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN A XIX. SZÁZAD VÉGÉIG* ZÁDOR TIBOR Napjainkban a testnevelés és a sport a kultúra fontos tényezőjévé lépett elő. Borsod és a szomszédos megyék lakosságának a testnevelés és a sport iránti vonzódására már a XVI. században hatással voltak a sárospataki kollégiumban tanuló fiatalok. A sárospataki főiskolán már Comenius működése előtt sportoltak az ifjak. „Az oeconomus (felügyelő) ellenőrizte . . . a fürdést, csolnakázást, a tiltott időben való játszást."

1 A különféle játékokat az 1531-ben alapított főiskola megnyitásától játszották. A fenti idézet arra utal, hogy a játékra külön időt szabtak meg, s akik nem abban az időben játszottak, azokat a felügyelőnek be kellett jelentenie. ,A custosok (őrök) . . . a mezőre játszani menők között a rendet fenntartották. "

2 Ebből az idézetből is megállapíthatjuk, hogy a sárospataki kollégiumban a játék már 1650 előtt annyira elterjedt, hogy külön rendfenntartó hallgatókat rendeltek ki a mezőre játszani menőkhöz. Az 1650-ben alapított miskolci ref. gimnázium „már az 1600-as évek első harmadától kezdve a sárospataki kollégium hatása alatt állt, és tantervére, berendezésére, tanárai és tanulói iskolai viszonyaira nézve ezen főiskolát tekintette szabályalkotóul."

3, A játékok már 1679. körül Miskolcon is meghonosodtak, mert szerda és szombat délutánjain az iskola alsóbb osztályai a köztanítók vezetése mellett a szabadba vonultak ki a mezőre vagy az avasi temetőre, ahol közjátékok rendeztettek, amelyekben a köztanítók is részt vettek, s esetleg újakat találtak ki. "

4 Egy más helyen azt találjuk: „ . . . szerdán és szombaton a közönséges játszásnak idején vacsorát is adtak a tanulóknak. "

5 Az iskolai testi nevelés alapelveit Comenius Amos János fejtette ki elsőként, akit a sárospataki főiskola újjászervezésére hívtak meg, s ahol 1650-től 1654-ig működött. A világhírű nevelő a humanista eszmék híve volt. Ezek a tanok azt hirdették, hogy a művelődés alapja az újból életre keltett ókori görög és római műveltség legyen. Ennek a műveltségnek kialakításában, az ember nevelése terén a testi nevelés vezető szerepet játszott. Ezért Comenius is a testgyakorlást az iskolai nevelés fontos részének tekintet*Részlet a szerző „Borsod Sportja" c. könyve kéziratából. (A testnevelés a tanítási órán végzett kötelező erejű testmozgás, erőkifejtés. A sport a tanórán kívüli önkéntes jellegű testmozgás. Mindkettő beletartozik a testkultúra fogalmába, amibe azonban minden beletartozik, ami az ember egészségével, testének ápolásával kapcsolatos.) 1. Finkey J.-Szinyei E., (szerk.) 1895. 128. (Az ott közölt rész Szinyei G. 1892. márc. 28-án a Comenius ünnepélyen felolvasott „A sárospataki főiskola Comenius előtt" c. értekezésére hivatkozik.) 2. Finkey J.-Szinyei E., (szerk.) 1895.128. 3. Kovács G., 1895.9. 4. Kovács G., 1895.14. 5. Kovács G., 1895.59. 449