A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FEHÉR József: Múzeumalapítási törekvések Sátoraljaújhelyen 1876-1987 között

tészeti, mind strukturális szempontból megfeleltek a múzeumi elvárásoknak. A városi tanács anyagi áldozatvállalásával, és a Herman Ottó Múzeum szakmai segítségével (forgatókönyvírás, kiállításrendezés, a kiállított anyag kölcsönzése) 1984. december 3-án, a város felszabadulásának évfordulóján nyílt meg a Kazinczy Ferenc Múzeum állandó kiállítása (7. és 8. kép). Fő címként a „Haza és Haladás" jelmondatot viseli, alcíme: Sátoraljaújhely története a felvilágosodás és a szabadságharc időszakában. A kiállítás a város és környéke régészeti emlékeit, természetrajzi viszonyait mutatja be a kb. 70 m

2 területű folyosón. A termekben a felvilágosodás, a nyelvújítás, a reformkor, a forradalom és a szabadságharc Új hely és Új hely környéki eseményeinek bemutatására kerül sor. A forgatókönyvíró Veres László szerint: „Sátoraljaújhely és Zemplén a XIX. század első éveitől nemzeti történelmünk igen fontos színterévé vált. Kazinczy és Kossuth itteni tevékenysége adott különös hangsúlyt Új hely országos jelentőségűvé válásának."

26 Ezért Kazinczy és Kossuth tevékenységének bemutatása mindvégig a kiállítás középpontjában áll. A múzeum - a munkálatok indításától a megnyitásig - egy év alatt készült el. A város és a Herman Ottó Múzeum példás együttműködése dr. Szabadfalvi József múzeumigazgató irányító munkáját dicséri. A múzeum jövőjét illetően még vannak tennivalók. Ez évben kezdődik meg a leendő múzeumépület felújítása. Az a nagy múltú, klasszicista stílusú, 1827-ben épült kúria ad majd otthon 3 év múlva az újhelyi múzeumnak, amelyben a reformkori kaszinó is működött, s amely később városháza céljául szolgált. Elképzeléseink szerint a múzeum gyűjteményei lehetnének: 1. minél teljesebb várostörténet, 2. a zempléni táj irodalomtörténeti hagyományai, 3. a Zemplén-vidék régészeti leletei (a hagyományok indokolják ezt, hiszen e táj, a Bodrogköz, a Hegyalja és maga a város is igen gazdag régészeti lelőhelyekkel rendelkezik, valamint az, hogy ilyen jellegű kiállítás nincs a megyében másutt, csak Miskolcon, harmadszor a gyűjtőterületekhez Új hely van a legközelebb), 4. a Zempléni-hegység természetföldrajza (földtana, flórája, faunája). IRODALOM Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez. 1926. Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. Zemplén megye Levéltára. Alispáni és főispáni iratok, közgyűlési jegyzőkönyvek. Bornemisza M., 1941. A fejedelem szülőháza. Sátoraljaújhely BorovszkyS., (szerk.) 1905. Zemplén Vármegye. Budapest Csíkvári A., (szerk.) 1940. Vármegyei Szociográfiák XI. kötet. Zemplén Vármegye. Budapest Jósa A. dr., 1916. Honfoglalás kori emlékek Szabolcsban. In: Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez XXII. évf., 3. sz. Sátoraljaújhely Kazinczy Körjegyzőkönyvei. 1910. Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely, a magyar végvárak egyik büszkesége (Útikalauz). 1932. Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. Sátoraljaújhely Veres L., 1985. Új múzeumok Zemplénben. In: Borsodi Művelődés, X. évf. 3. sz. B.-A.-Z. Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya. Miskolc Zemplénvármegye Évkönyve az 1940. évre. Kassa Zemplén Naptára az 1928. évre. Sátoraljaújhely 26. Veres L., 1985.78. 446