A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FEHÉR József: Múzeumalapítási törekvések Sátoraljaújhelyen 1876-1987 között

5. kép. A borsi várkastély A bodrogvécsi lelet 1897-ben szőlőmunkálatok alkalmával egy homokos dombon került elő. Fettich Nándor dr. megállapítása szerint két lemezből áll: a felső finom ezüst és mintázott, hátterében aranyozott, az alsó dísztelen lemez vörösrézből készült. A két lemez körös-körül 25 szeggel van összegezve, ezenkívül fönt és lent a rozetta alatt 3-3 szeg szerepel, amelyek a tarsoly felfüggesztett szíját tartották. Ez a lemez a szolyvai és bezdédi tarsolylemezekkel rokon. Fettich mindkettőn normann hatást is megállapít. Mindkettő legértékesebb emlékét képezi a honfoglalás kori fémművességnek." (Ma mindkettő a Nemzeti Múzeumban látható.) Jósa András dr. közlése szerint: „A Nemzeti Múzeumban a szabolcsi Bezdédről kettő, Dókus Gyulának gyűjteményében pedig Bodrogvécsről 2 honfoglalás kori kard van . . ."

9 Az Adalékok . . . hasábjain soka Dókus-gyűjtemény gyarapodásával kapcsolatos hír. Ezek közül egyet idézünk:„Ifj. Dudovics Pál az ősz-hegyen Tállya határában, az idei őszi szőlőkapálás alkalmával, a saját kis szőllejében, egy jókoranagyságú, régesrégi cserépfazékra bukkant, mely színültig telt 661 drb. ezüst és 13 drb. aranypénzérmét tartalmazott. Az érmék 1668. évbeli veretűek, és az akkor uralkodott Kázmér lengyel király képét viselik, nyilvánvaló tanúságául annak, hogy tállyai nektárt vittek innen magukkal cserébe kétszázegynehány esztendővel ezelőtt a Tokaj-Hegyalj a borkereskedésének virágzó korában e Dudovics-féle arany és ezüst tallérokért a lengyel borkupecek. A tállyai talált régi pénzeket . . . a m. kir. Pénzügyminisztériumhoz juttatták el . . . Három drb. érmet a leletből visszatartott alispánunk a majdan létesülő Zemplén vármegyei Múzeum numizmatikai osztályának, és ideiglenesen letétbe helyeztette a vármegyei levéltárban."

10 9. Jósa A., 1916.158. 10. Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez. 1926. 4. sz. 148. 436