A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

dött, verejtékezett a szlovák proletariátus. A Vörös Hadsereg szuronyai aztán bevitték Szlovákországba is az igazi fölszabadulást . . . Munkások, katonák, szegény földmíve­sek tanácsai gyakorolják a hatalmat, és a szlovák proletariátus évezredes politikai, nem­zeti, gazdasági elnyomás után uralkodó osztállyá szervezi magát. Ez az igazi felszabadu­lás, mert a bérrabszolgaság, mindenféle kizsákmányolás megszüntetését jelenti. Nem Masaryk és Kramarz bankárjai, nagybirtokosai, hanem a Vörös Hadsereg, a III. Inter­nacionálé forradalmi nemzetközisége adták meg a szlovák proletariátusnak a fölszaba­dulást. . . . Testvéri szeretettel köszöntjük a Szlovák Tanácshatalmat, amely minden támogatásunkra, erőnkre, forradalmiságunkra számíthat az építés, a szervezés munká­jában. A magyarországi proletariátus kérges, erős kezét kinyújtja szlovák testvérei felé." A Forradalmi Kormányzótanács élére a budapesti Magyarországi Szocialista Párt szlovák szekciójának vezetői kerültek. Rövid létezése alatt csak jelzésszerűen láthatott az általános társadalmi gondok megoldásához; az államosításhoz, a nyolcórás munkanap bevezetéséhez, a nők egyen­jogúsítása, nemzetiségi kérdés, földkérdés stb. Hiányzott a szlovák értelmiség, a prole­tariátus jó szövetségese. A cseh és szlovák dolgozók többsége nem tudta felfogni az eseményeket, a Szlovák Tanácsköztársaság létezésének jelentőségét, a burzsoá propaganda munkája, amely a magyarok veszélyét hangoztatta, tömegeket vont el a segítő, cselekvő, építő munkából. A Vörös Hadsereg kényszerű visszavonása után a Szlovák Tanácsköztársaság megszűnt létezni. Az intervenció, az antant hatalmak hitegető és áruló politikája miatt a Magyar Tanácsköztársaság is hősi küzdelemben elbukott. 1919. augusztus 13-án a csehszlovák csapatok újra megszállták Zemplén megye székvárosát Sátoraljaújhelyt, a megyeházán katonai központot rendeztek be, majd no­vemberben átköltöztek a városnak a Ronyva-patakon túli területére. Tárgyalások kez­dődtek, hogy a demarkációs vonalon a kettősbirtokosok tudjanak átjárni, az évi ter­mést, leszüretelt szőlőt hazavinni a Hegyaljáról az ideiglenes határon túlra. A csehszlo­vák katonai hatóságok a város és megye vezetőinek kérésére engedélyt adtak arra is, mi­vel a város egy részét és határának jelentős részét elszakították, 5 km-es körzetig a kije­lölt határon túlra is mehettek legeltetni, betakarítani a városlakók és a határmenti fal­vak lakossága. 53 A csehszlovák katonák zaklatásai miatti gyakori panaszokra elrendelte a térparancsnokság, hogy csak a térparancsnoksághoz beosztott katonák tartózkodhat­nak a városban, a határ mentén. 54 Az 1920. június 4-én Versailles-ban aláírt trianoni békeszerződés, amely megálla­pította Magyarország földrajzi határait, a jóvátételi feltételekkel, a csehszlovák burzso­ázia érdekeit képviselte, nem népeink óhaját. Nem az etnikai határvonalat húzta meg, mint az a korábbi tárgyalásoknál reálisnak tűnt, hanem jelentős magyarlakta területet is átadott Csehszlovákiának Zemplén megyéből is. Lenin ezt a békét igazságtalannak bé­lyegezte, amely valóban sokat ártott népeinknek. Ezt használták ki mind a magyar, mind a csehszlovák burzsoázia vezetői a két világháború között, hogy az ellentéteket fel­szítsák, a szlovák és magyarság békés egymás mellett élését megbontsák, a politika fegy­verével, hatósági intézkedésekkel megkeserítsék nemzetiségeink mindennapjait. Népeink felszabadulása, közös céljaink, kormányaink lenini nemzetiségi politikája segíti a múlt hibáinak elfelejtését, barátságunk elmélyítését, „ . . . a harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés. Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkák, s ez nem is kevés." 55 53. Z. lt. Zemplén vm. alispánjának i. 4627/1920. 54. Újhelyi Hírlap, 1919. október 18. 55. József Attila: Dunánál c. verséből idézet. 428

Next

/
Thumbnails
Contents