A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

dött, verejtékezett a szlovák proletariátus. A Vörös Hadsereg szuronyai aztán bevitték Szlovákországba is az igazi fölszabadulást . . . Munkások, katonák, szegény földmívesek tanácsai gyakorolják a hatalmat, és a szlovák proletariátus évezredes politikai, nemzeti, gazdasági elnyomás után uralkodó osztállyá szervezi magát. Ez az igazi felszabadulás, mert a bérrabszolgaság, mindenféle kizsákmányolás megszüntetését jelenti. Nem Masaryk és Kramarz bankárjai, nagybirtokosai, hanem a Vörös Hadsereg, a III. Internacionálé forradalmi nemzetközisége adták meg a szlovák proletariátusnak a fölszabadulást. . . . Testvéri szeretettel köszöntjük a Szlovák Tanácshatalmat, amely minden támogatásunkra, erőnkre, forradalmiságunkra számíthat az építés, a szervezés munkájában. A magyarországi proletariátus kérges, erős kezét kinyújtja szlovák testvérei felé." A Forradalmi Kormányzótanács élére a budapesti Magyarországi Szocialista Párt szlovák szekciójának vezetői kerültek. Rövid létezése alatt csak jelzésszerűen láthatott az általános társadalmi gondok megoldásához; az államosításhoz, a nyolcórás munkanap bevezetéséhez, a nők egyenjogúsítása, nemzetiségi kérdés, földkérdés stb. Hiányzott a szlovák értelmiség, a proletariátus jó szövetségese. A cseh és szlovák dolgozók többsége nem tudta felfogni az eseményeket, a Szlovák Tanácsköztársaság létezésének jelentőségét, a burzsoá propaganda munkája, amely a magyarok veszélyét hangoztatta, tömegeket vont el a segítő, cselekvő, építő munkából. A Vörös Hadsereg kényszerű visszavonása után a Szlovák Tanácsköztársaság megszűnt létezni. Az intervenció, az antant hatalmak hitegető és áruló politikája miatt a Magyar Tanácsköztársaság is hősi küzdelemben elbukott. 1919. augusztus 13-án a csehszlovák csapatok újra megszállták Zemplén megye székvárosát Sátoraljaújhelyt, a megyeházán katonai központot rendeztek be, majd novemberben átköltöztek a városnak a Ronyva-patakon túli területére. Tárgyalások kezdődtek, hogy a demarkációs vonalon a kettősbirtokosok tudjanak átjárni, az évi termést, leszüretelt szőlőt hazavinni a Hegyaljáról az ideiglenes határon túlra. A csehszlovák katonai hatóságok a város és megye vezetőinek kérésére engedélyt adtak arra is, mivel a város egy részét és határának jelentős részét elszakították, 5 km-es körzetig a kijelölt határon túlra is mehettek legeltetni, betakarítani a városlakók és a határmenti falvak lakossága.

53 A csehszlovák katonák zaklatásai miatti gyakori panaszokra elrendelte a térparancsnokság, hogy csak a térparancsnoksághoz beosztott katonák tartózkodhatnak a városban, a határ mentén.

54 Az 1920. június 4-én Versailles-ban aláírt trianoni békeszerződés, amely megállapította Magyarország földrajzi határait, a jóvátételi feltételekkel, a csehszlovák burzsoázia érdekeit képviselte, nem népeink óhaját. Nem az etnikai határvonalat húzta meg, mint az a korábbi tárgyalásoknál reálisnak tűnt, hanem jelentős magyarlakta területet is átadott Csehszlovákiának Zemplén megyéből is. Lenin ezt a békét igazságtalannak bélyegezte, amely valóban sokat ártott népeinknek. Ezt használták ki mind a magyar, mind a csehszlovák burzsoázia vezetői a két világháború között, hogy az ellentéteket felszítsák, a szlovák és magyarság békés egymás mellett élését megbontsák, a politika fegyverével, hatósági intézkedésekkel megkeserítsék nemzetiségeink mindennapjait. Népeink felszabadulása, közös céljaink, kormányaink lenini nemzetiségi politikája segíti a múlt hibáinak elfelejtését, barátságunk elmélyítését, „ . . . a harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés. Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkák, s ez nem is kevés."

55 53. Z. lt. Zemplén vm. alispánjának i. 4627/1920. 54. Újhelyi Hírlap, 1919. október 18. 55. József Attila: Dunánál c. verséből idézet. 428