A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években

már évek óta cselekvési terepet igénylő energiákat, beleértve ebbe mind az évek során felhalmozódott feszültségeket, mind a mindig is meglevő jobbító szándékokat. Az előzmények közül feltétlenül ki kell emelni az MSZMP 1958-ban közzétett művelődéspolitikai irányelveit. A magyar párt megalakulása óta ugyanis ez volt az első átfogó művelődéspolitikai dokumentum, amely minden fontos kulturális kérdést sorra vett. Rövid történeti elemzést adott a magyarországi kultúrának a 20. század első felében megtett útjáról. Ez az első dokumentum, amely igényesen értékeli a pártnak a felszabadulás előtti kulturális munkáját. Részletesen elemzi az 1945 utáni művelődéspolitikát. Kifejti a kulturális forradalom helyét a szocialista fejlődés egészében, bemutatva, hogy a művelődéspolitika a szocialista forradalom nagyon fontos eszköze. Felsorolja a kultúra párt- és állami irányításának elveit, intézményrendszerét, eszközeit és módszereit. Jól eltalált arányban ötvözi a kulturális szféra nemzetközi és nemzeti faktorait, példát mutatva a nemzeti jelleg egyedül érvényes, mert valóságos összefüggéseiből eredeztető megfogalmazására. Lényegét tekintve ma is érvényes megállapításokat tartalmaz. Ennek szellemében tekintették át azután a párt vezető testületei a kulturális élet fő területeit, a tudományt, a közoktatást, a művészeteket, illetve 1974-ben a közművelődést. Ezt a szisztematikus munkát tehát ideológiai és szakmai oldalról egyaránt jól megalapozták az 1958-as művelődéspolitikai irányelvek. Ugyanakkor a közművelődési határozat már azt a felismerést is tükrözte, hogy a szocializmus alapjainak lerakásával, a dolgozó osztályok és rétegek szövetségének kiteljesedésével megváltoztak a kulturális nevelőmunka feltételei. A határozat így ebből a szempontból is úttörő jelentőségű állásfoglalás volt. A népművelés korábbi gyakorlatától eltérően, amely alapvetően a hiányos műveltségű rétegekre korlátozódott, kiterjesztette a közművelődés hatókörét az egész társadalomra, ezen belül is a fő figyelmet a munkásosztályra és az ifjúságra fordította. A paternalista asszociációkat is ébresztő népműveléssel szemben maga a közművelődés elnevezés is jelezte a koncepcionális változást, többek között azt, hogy a passzív befogadás helyett az aktív elsajátítás, az öntevékenység, a közösségi jelleg lépett elő követendő célnak, gyakorlatot orientáló követelménynek. 2. A közművelődési párthatározat és a törvény megyei adaptálása A közművelődés előtt álló megyei feladatokat a megyei pártbizottság jelölte meg az 1974. szeptember 5-i ülésén elfogadott feladattervben. Ezt a határozatot is széles körű előkészítő munka előzte meg. Az elvi kiinduló pontot az jelentette, hogy a kulturális forradalom adott időszakra vonatkozó feladatai szoros kapcsolatban vannak a gazdasági munka időszerű követelményeivel. Egy kissé leegyszerűsítve: amíg a gazdasági fejlődés extenzív szakasza nagyjából egybeesik a kulturális forradalom első fázisával, addig az intenzív gazdaságfejlődési szakaszra való áttérés a kulturális forradalom második fázisának felel meg. A kettő között természetesen nincsen éles határvonal. Sok az „áthúzódó beruházás", vagyis az olyan feladat, amelyet már az előző fázisban meg kellett volna oldani, de a közismert okok, lényegében fejlődésünk megkésettsége, hazánk „félperiferiális" helyzete következtében nem sikerült. A korábbi feladatok egy része így a közművelődésben is időszerű maradt és marad, emellett új tennivalók is napirendre kerülnek. A megyei pártbizottság röviden áttekintve a felszabadulástól megtett utat, megállapította, hogy a műveltség a lakosság minden rétegében fejlődött, de a műveltség iránti igényben és színvonalban még jelentősek a különbségek. A feladatterv sorra veszi a közművelődés szempontjából a megyében legfrekventáltabb rétegeket és szférákat. Külön foglalkozik a munkások, a fiatalok, a nők, az értelmiség, a nemzetiségiek, a falusiak, sőt a cigánylakosság sajátos helyzetével. A felszabadulás óta eltelt időszakot vizsgálva a megyei pártbizottság feladatterve joggal értékel úgy, hogy a műveltség mennyiségi növekedésével együtt járt a minőségi változás is. A megyében folyó sokrétű közművelődési tevékenység eredményesen segí40