A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években

tette a szocialista kultúrforradalom alapvető célkitűzését: hogy a kultúra közkinccsé tételének folyamatában a szocialista tartalom legyen az uralkodó, és az élet minden területén erősödjön a marxizmus-leninizmus hegemóniája. A közművelődés szerves része annak a munkának, amelyet a szocialista közgondolkodás, közerkölcs és magatartás, végső soron a szocialista, közösségi életforma további térhódításáért folytatunk. A feladatterv egyik figyelemre méltó újdonsága, hogy a tartalmi kérdések sorában nagy súlyt kapott a termelési kultúra fejlesztése, illetve a közművelődés közízlést befolyásoló szerepe. Fontos és gyakran vitatott témakört ragadott meg a feladatterv, amikor az amatőr művészeti mozgalomra is ráirányította a figyelmet. Az a tény, hogy az amatőr művészet a közművelődés részeként, nem pedig mint elsősorban a művészetekhez kapcsolódó határterület jelent meg a dokumentumban, elősegítette e fontos szféra önismeretének, reális helyzettudatának erősítését. A korábbi arisztokratikus irányítási gyakorlattól eltérően végre - legalábbis a hivatalos dokumentum szintjén - a szórakoztatás is helyet kapott a kulturális munkában, nevezetesen a közművelődésben, a fő irányt az ifjúság tömegszórakoztatásában jelölve meg. Nagy segítséget jelentett a közművelődésért felelős tanácsi és társadalami szerveknek, valamint a gazdálkodó egységeknek, hogy a megyei pártbizottság feladatterve foglalkozott a közművelődés eszközellátottságával, intézményhálózatával, az anyagi és személyi feltételekkel. Körvonalazta a pártirányítás feladatait és cselekvési irányokat javasolt, illetve szabott meg az érintett szerveknek. Ennek a jelentőségét BorsodAbaúj-Zemplén megyében külön is fokozza az a körülmény, hogy a közművelődés tevékenységi rendszerét a sokszektorúság jellemzi. Az állami (tanácsi) fenntartású művelődési intézmények mellett kiváltképpen jelentős a szakszervezetek által működtetett objektumok aránya. Jellemző a megyében folyó közművelődési munka kontinuitására, hogy a megyei pártbizottság feladattervének szakmai alapjául főként azok a közművelődési irányelvek szolgáltak, amelyeket a megyei tanács 1970. szeptember 25-én fogadott el az 1971-1975 közötti időszakra. Ugyancsak ez jelentette a folytonosságot a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1975-ös intézkedési tervével. A tanácsi végrehajtó bizottság intézkedési terve a megyei helyzetkép felvázolása után a leglényegesebb feladatokra hívta fel csupán a figyelmet. Ez azzal függ össze, hogy a testület akkor a megyei pártbizottság feladattervében megjelölt tennivalók teljes körét tudatosan nem akarta részleteiben kibontani, mivel már előrehaladott stádiumban voltak a közművelődési törvény előkészületei. A közművelődésről szóló törvény (1976) megjelenése újabb lendületet adott a közművelődési tevékenységnek, a sok ágon folyó munkát egységesebb keretbe foglalta. A megyei pártbizottság feladattervével együtt folyamatosan inspirálta a közművelődés irányításában részt vevő szervek tervező és gyakorlati munkáját. A megyei tanács is megjelölte a legfontosabb tennivalókat a közművelődés szervezésében, irányításában és fejlesztésében fontos szerepet betöltő tanácsi testületek, szervek és intézmények számára. A sokszektorú jellegnek megfelelően a társadalmi és tömegszervezetek - a Hazafias Népfront, az SZMT, a KISZ, a szövetkezeti szövetségek stb. -is elkészítették sajátos feladataikat tartalmazó terveiket, ajánlásaikat a közművelődés fejlesztésére. E tervek és irányelvek tartalmazzák a politikai-világnézeti nevelés legfontosabb feladatait, a szocialista életmód és a termelési kultúra fejlesztésével kapcsolatos teendőket, a közművelődés szervezésével és irányításával összefüggő feladatokat. Mindezek nyomán a közművelődés - mondhatni - divatba jött. Olyan szervezetek is igyekeztek megkeresni a belőle adódó sajátos tennivalóikat, amelyek korábban nem foglalkoztak vele érdemben. Ennek eredményeként a közművelődés hatóköre extenzív 41