A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években
KÖZMŰVELŐDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN, A HETVENES-NYOLCVANAS ÉVEKBEN KÖVÉR ÁRPÁD 1. Népművelés helyett közművelődés A közművelődés helyzetét, fejlődését ebben az időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is az MSZMP Központi Bizottsága 1974-es határozata, majd az ezt követően született közművelődési törvény tükrében célszerű áttekinteni. Nem azért, mintha egy-egy mégoly fontos párt- és állami dokumentum céljainak minősítése, megvalósításának állomásai, eredményei és kudarcai, túlteljesítése vagy éppen sokszor előre nem is várt akadályai önmagukban hű képet adhatnának erről a szerteágazó tevékenységről. Ez természetesen nemcsak egy rövid tanulmány keretét haladja meg, de a dolog természetéből adódóan is kizárja a teljességre való törekvést. Hiszen az élet sokszínűsége, gazdagsága mindig eleve meghaladja az ilyen dokumentumközpontú megközelítést. Másfelől viszont éppen az ilyen vizsgálódás a komplex elemzésnek is nélkülözhetetlen alapját képezi. Adódik ez abból a körülményből, hogy a lenini kulturális forradalom időszerű feladatai egy szocializmust építő országban a legtömörebb formában mindig ezekben a határozatokban jelennek meg. Akár úgy, hogy az élet, a valóság mintegy kikényszeríti a megfelelő politikai döntéseket, akár pedig úgy, hogy a közművelődésért felelős irányító szervek döntésre érettnek látják a helyzetet és a megfelelő döntést annak érdekében hozzák meg, hogy elhárítsák az ideológiai, politikai és szakmai akadályokat egy kívánatos irányú fejlődés útjából, hogy a társadalom valóságos szükségleteit felismerve magasabb szintre emeljék - esetünkben: a közművelődési munkát, szervesen bekapcsolják azt a társadalmi, gazdasági fejlődés áramkörébe és viszont: figyelmeztessenek a közművelődésjelentős, mással nem pótolható funkciójára az általános előrehaladás szempontjából. Ez országos szinten éppúgy megfigyelhető, mint regionális méretekben, tehát egy adott megye aspektusából szemlélve is. Mindezek alapján nem lehet kétséges, hogy a jelzett időszak folyamatai a közművelődési határozatok és a közművelődési törvény jegyében zajlottak. Azzal együtt természetesen, hogy a gazdasági, társadalmi szükségletek primátusa nemcsak óriási lehetőségeket, de esetenként - a szűkkeblű értelmezésből adódóan - indokolatlan korlátokat is szabott a közművelődés fejlődésének. Tehát a megye sajátos gazdasági szerkezete, településstruktúrája, gazdag kulturális hagyománykincse stb. nemcsak színesítő tényezőként jelent meg a közművelődés alakulásában, de nem egyszer csak nehezen áthidalható akadályokat állított elé, részben objektív, részben szubjektív okok miatt. Abban, hogy a közművelődés a hetvenes évek elején Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is az érdeklődés homlokterébe került, mégpedig a korábbi időszakhoz képest új összefüggésekbe ágyazva és más hangsúlyokat kiemelve, több tényező játszott szerepet. A döntő lendületet kétségkívül az adta, hogy az 1974-es KB-határozat, majd a közművelődési törvény egyrészt kötelezővé, ugyanakkor lehetővé is tette a megyében a közművelődés helyzetével való elfogulatlan szembenézést, mozgásba hozta a helyben is 39
