A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István: Görög kereskedelmi tőkefelhalmozódás és társadalmi közérzet Miskolcon a 19. század elején

kézírással az alábbiakat olvashatjuk: „Az én Fijamat a Városéi fogatta Katonának. Mi mindenkor kiállítottuk azon katonák számát, a mellyek ránk vettettek, és mégis olly Lakos Társainktól kelletik szemre való hányásokat szenyvednünk, kik sem magok gyermekeiket nem adták oda katonának, sem katonákat drága pénzen nem állítottak." (A példa szerint a görögök továbbra is igyekeztek gyerekeiket különböző indokokkal a katonaság alól kivonni, de ebben a vármegye már keményszívű volt: elfogatta őket.) Ettől függetlenül persze igaz, s ezt a miskolcin kívül egri példák is bizonyítják, hogy a görög kereskedők rendszeresen szállítottak a hadseregnek posztót, és más, ruhának való anyagot sokszor megváltás, vagy gyér ellenszolgáltatás fejében. Ezen túl, teljes felszereléssel , lovaskatona (vagy katonák) kiállítását vállalták, - s mert lehetőségük volt rá - nem kis anyagi befektetéssel támogatták a várostól elvárt követelmények teljesítését. A katonaállításról, másrészt a város támogatásáról írják 1805-ben a vármegyéhez az alábbi, miskolci megtelepedésüket is magában foglaló levelet. „A századot régen felülhaladta, a midőn a mi Attyáink ezen Tettes Vármegyének kebelében, jelesül itt Miskolcz Várossában a kereskedésnek fel állítása, és gyakorlása végett meg telepedtek." De véglegesen nem tudtak volna megtelepedni, ha a vármegye kezdettől fogva nem pártfogolta volna őket. Ezt többek között azzal szolgálták meg, hogy ha „Felséges királyunk és Magyar Hazánk haszna és oltalma a különös segedelmeket megkívánta a Hazafiaktól, soha magunkat a segedelem adásában hátra nem vontuk, sőt minden kérkedés nélkül bátorkodunk állítani, hogy Miskolcz Várossának Lakossai és Polgár Társaink között az illyetén esetekben, senkit is magunk eleibe nem bocsájtottunk." Levelükben hivatkoznak arra, hogy ezeket az áldozatokat nemcsak ők, hanem elődeik is megtették „még a régi Török Háborúkban, azután pedig a Burkus háborúkban is", s ezért jegyzőkönyveinkben „a mi Attyáinknak jeles tettei fel jegyezve találtatnak." Állítják, hogy 1796-ban, majd 1802-ben a hadi hozzájárulásukat megállapították, a miskolci közösségbe 65 család tartozott, most pedig (1805-ben) a családok száma a félszázat sem éri el.

9 A katonaállítással van összefüggésben az a vádpont is, mely szerint a görögök „közterheket nem viselnek". Válaszként Borsod vármegye bizonyságleveleit idézik. Eszerint 1799-ben másfélmillió kiló zabot és ezen túl 200 Rft-ot „önként felajánlottunk a Vármegyének".

10 Terheik megváltására 3 évenként kötöttek egyezséget a várossal. Egy 1786os egyezséglevél szerint a kompánia mentesíttetik a „quártélyozó Militziának tartásaiul, forspontozástul, Levél hordástul, Utak és Töltések csinálásátul, Város Gazdaságátul, Tizedességtül, Kaszállástul, Gyűjtéstül, Szénacsomózástul, Rostálástól, Mosástól, s' egyéb elő fordulható hajtogatásokéul, s' minden személyt érhető terhektől."

11 Ezeknek a munkáknak a megváltása fejében évente 175 Rft-ot fizetnek, de az altisztek nem szállítása fejében évente vállalják, hogy a Miskolcon tartozó főtiszteknek mindenkor szállást és ellátásf biztosítanak. Az egyezség betartásáért 33 kereskedő vállal kezességet, úgy, hogy ha valaki tartós ideig úton van, Miskolcról elköltözik vagy meghal, a ráeső terheket a kompánia mint testület egyetemlegesen átvállalja. A szerződéseket 3 évente valóban felújították, de a tehermentesség megtartásáért mindig többet fizettek. 18001806 között évente 285 Rft-ban állapították meg a megváltás összegét.

12 Megfogalmazták, hogy a későbbiekben nagyobb összeg fizetésére is hajlandók, ha a vármegyével 9. A Kompánia 1805-ben a vármegyéhez írt levelének magyar nyelvű, javított fogalmazványa. MOGY. 1805. évi gazdasági vegyes iratok. Szám nélkül. 10. Borsod Vármegye Generális Perceptora, Kis József bizonyságlevele. MOGY. 1799. évi vegyes iratok, szám nélkül. 11. Pataki György, Dimcsa János, Sambik Tamás és Peszkár Athanáziusz elöljárók által készített egyezséglevél. MOGY. 1786. évi gazdasági iratok. 12. Hat évre szóló egyezséglevél a várossal (Magyar nyelvű fogalmazvány) MOGY. 1800. évi gazdasági iratok. 345