A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - RÉMIÁS Tibor: A szádvári uradalom (Torna vm.) adózó népességének társadalmi differenciálódása a XVIII. század második felében

Esterházyak hitbizományába tartozó és eddig feldolgozott tata-gesztesi

12 és alsólendvai uradalmakban is.

13 A szádvári uradalom jobbágy népessége úgy tűnik, szűkös anyagi viszonyok közt élt, hisz egésztelkes jobbágy elvétve akadt, legnagyobb részük fél és negyedtelkes, ezért egységül is legtöbbször a quartát, a negyedtelket használták.

14 Azonos településeken, azonos telekhányadokhoz tartozó appertinentiák esetében is megfigyelhető, hogy elsősorban a talaj minősége, a termelést gátló tényezők (a szélfútta helyek, a folyóvizek árterei stb.) hatására a szántó és rét nagysága igen változó lehet. Az uradalom talán legszegényebb községében Borzován például a negyedtelkes 7-18 pozsonyi mérőig, a féltelkesek 14—18 pozsonyi mérőig bírtak szántófölddel. Nem sokat, de némiképp változtatott a helyzeten a szántók és rétek osztályba sorolása és így a telekhányadok után megállapított szántó és rétnagyságok különbözősége. (Lásd: VI. táblázat)

15 Irtásföldek Az 1771-72-es Conscriptio Extirpaturarummal (azaz irtásföld összeírással) a szádvári uradalom 13 községéből hat rendelkezik: Borzova, Görgő, Jablonca, Körtvélyes, Szentandrás, Vendégi. (Az úrbérrendezés anyagai között szerepel, az úrbéres földek összeírásával egyidejűleg készülhetett). Az irtásföldek megítélésénél Szabad Györgynek a tatai és gesztesi uradalom viszonyainak vizsgálatakor közzétett megállapításaira is lehet hivatkoznunk: „. . . az uradalom hegyi falvainak nagy része irtásfalu volt" . . . nyolcadot adott természetben."

16 A fent megnevezett hat község lakosságának (266 fő) 61,75%-a rendelkezett ekkor irtásfölddel. Megyei viszonylatban 1786-ban 1.795 hold szántó és 1.354 kaszás rét

17 szerepel irtásföldként. Ebből az uradalom hat települése 703,75 pozsonyi mérő (PM) irtás - szántóval bír (azaz 351,875 holddal, ha 1 magyar holdat 1.200 négyszögölnek és azt 2 PM-nek veszünk, hisz 1 PM = 600, illetve 800 négyszögöl) és 303 irtás réttel. Tehát a megye irtás szántóinak 19,6%-val és irtásrétjeinek 22,38%-val rendelkezik a szádvári uradalom felét kitevő hat település. (Lásd: a VII, a VH/a és VH/b. táblázatokat!) Az úrbérrendezéskor (a táblázatban közölt hat faluból ötben) a lakosság csaknem fele, Szentandrás esetében 90,9%-a, irtásföldet bír. (A falu curiális községnek vallja magát, amelyben kilenced helyett ötöddel adóznak.) Vendégi, ahol a 23 családfőből 17nek (73,9%) van irtásterülete, hasonlókat ír le magáról: „Ezen helység azon okbul, hogy curiaüs régi időktől fogvást ötödöt fizet a ház helyes földeiken minden termésbül, az ortovány helyeken pedig nyolcadot" . . .

18 Szőlőbirtokosok A történeti Magyarország szőlőművelése északi határának és a szőlőtermelés alapvető geográfiai feltételeinek megállapításában Andorfi Márton munkája mértékadó.

19 12. Szabad Gy., 1957. 21. (Az Esterházyak meghatározott telekhányadokat osztottak szét az új telepeseknek is a század 30-as éveitől) 13. CsapodyCs., 1933.31. 14. CsapodyCs., 1933.31. 15. Benda Gy. 1973.149. 16. Szabad Gy., 1957. 33., 34. 17. Benda Gy., 1973. 153. 18. Sóba Koáice Fond - Turnianska 2upa, Szent-András - 455. sz., Vendégi - 433. sz. (Urbarske zalezitosti.) 19. Andorfi M., 1935. 316