A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - RÉMIÁS Tibor: A szádvári uradalom (Torna vm.) adózó népességének társadalmi differenciálódása a XVIII. század második felében

71b. táblázat Irtás-rét kaszálóban ^^"^^^ Kaszáló Helység ^^\^^ 1/4 1/2 1 11/2 2 21/2 3 31/2 4 41/2 5 6 9 Összes Borzova (8) 7 fő 3 1 3 8,5 Görgő (39) 39 fő 1 9 2 12 1 7 1 4 2 89,5 Jabloncza (28) 26 fő 7 2 8 5 4 57,0 Körtvélyes (28) 27 fő 1 2 19 5 30,25 Szt.-András (40) 36 fő 3 4 6 5 7 3 1 1 3 2 1 83,75 Vendégi (17) 15 fő 1 5 1 1 2 1 3 1 34,0 A szőlőtermelés geográfiai feltételei öt pontban foglalhatók össze: „1. talaj 2. klíma 3. geográfiai helyzet 4. földrajzi szélesség 5. tengerszint feletti magasság."

57 E tényezők figyelembevételével különülnek el - nagy általánosságban - a homoki és a hegyi borok. A mi esetünkben, az uradalom fekvéséből adódóan, az utóbbi kerül számításba. „A sokféle tényezők közt, amely a bor erejét, alkohol-, cukortartalmát, ízét, zamatját megadja, fő helyet foglal el a talaj kérdése is",

21 - írja Andorfi, majd így folytatja: „A felvidéki szőlőinkre legjellemzőbb az agyagos talaj. Ez adja a terület 41%—át."

22 Abaúj-Torna vármegye

2y Talaj Katasztrális hold Százalékban Fekete 595 5 Agyagos 6133 50,55 Homokos 1402 11,56 Kavicsos 4 001 32,88 Összesen: 12131 100,00 Ha tehát leginkább az agyagos talaj a hegyi szőlők talaja, akkor a szőlő termelésének egyik, de nagyon fontos feltétele adott. (A vármegyében is a talaj 50,55%-a agyagos). Végül Andorfi segítségével a határban emelkedő szőlőhegyek elemzését alapul véve határozzuk meg Magyarország északkeleti szőlővidékét úgy, hogy aláhúzással ki20. Andorfi M., 1935.5. 21. Andorfi M., 1935.7. 22. Andorfi M., 1935.11. 23. Andorfi M., 1935.44-45. 317