A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - NÉMETH Gábor: Sárospataki céhszervezetek és céhfiliációk a Hegyalja kézműiparában a XVI-XVII. században

által megfogalmazott sorokat idézték.

27 Sárospatak magistrátusa a XVI-XIX. században folyamatosan élt e privilégiumával, azzal párhuzamosan, hogy egy-két pataki céh kassai anyacéhtől kért artikulusokat. (Lásd Függelék!) A pataki tanács kezdettől fogva nemcsak a saját jurisdictiója alatti területre tartotta fenn ezen jogát, a környező települések mestereinek kérésére is állított ki céhleveleket, ezzel bizonyos bevételi forrást is biztosítva a maga számára. A város protokollumába bejegyzett adat szerint 1634-ben a prefektus közbejöttével a tolcsvai mészárosok kértek céhlevelet, amelyért 12 forintban meg is alkudtak. Hasonló sorok tanúskodnak a pataki gombkötőktől felvett taxáról is.

28 A céhlevelek tartalmi mintái ezekben az esetekben is nyilván a kassai céhek artikulusai, vagy a már meglévő pataki céhlevelek voltak. így Sárospatak a filiációs hálózatban a lokális központ, egy alsóbb közvetítő centrum szerepét töltötte be. Az ötvöscéh alapításánál még a teljes önállóság célja lebegett a patakiak előtt. A céhlevél tartalmát tekintve megegyezik a korabeli ötvöskiváltságokkal, de nem a kassaiak mintáját követi. Említi ugyan Kassa, Debrecen ötvöseinek szokását, de a pataki bíró bíráskodási jogát és a neki járó ajándékokat hangsúlyozza. (3,20,29. artikulusok) A pataki tanács még 1574-ben átírt Kassának, hogy a kassai ötvösök ismerjék el egyenrangú társaiknak a sárospatakiakat. Nyilvánvalóan a nagyobb presztízs biztosítása érdekében törekedtek a királyi megerősítés biztosítására.

29 Azonban ezt az önállóságot a XVII. században sem sikerült maradéktalanul biztosítani. A csizmadiák 1608-ban a kassai csizmadia céhtől nyertek privilégiumokat, függőségüket a királyi megerősítések csökkentették (1609,1656,1657), 1657-ben, majd 1747ben már mint önálló testület adtak ki legényrendtartást.

30 A lakatgyártók 1608-ban szintén Kassától kértek privilégiumokat. Ez - mint minden más esetben is - az anyacéh fennhatóságának elismerését jelentette. A filiálással együtt járó előnyök mellett - pl. Kassa esetében a fiókcéh tagjai sokszor együtt árusíthattak az anyacéh mestereivel, a főcéh vállalta a filiális megoltalmazását stb. - az anyacéh döntött a fiókcéhek között felmerült vitás ügyekben.

31 Kassa tanácsa és a város céhei féltékenyen őrködtek a céhek előjogai felett, ennek célja nem utolsósorban a piac biztosítása és a konkurrencia visszaszorítása volt. A filiált céhek felett folyamatos ellenőrzést gyakoroltak. Ügyes-bajos dolgaikkal azok gyakran felkeresték az anyacéheket.

32 A kassai lakatosok 1643-ban többek között az „Inas zabadon mondás" és a privilégiumok be nem tartása miatt büntették meg a pataki céhet a kassai magistrátus közbejöttével. Vétkeik beismertetése és megfelelő kárpótlás nyújtása mellett a pataki mestereknek továbbra is megengedték, hogy a kassaiak privilégiumaival éljenek. A forrásokból egyértelműen nem tisztázható ügy mögött talán a pataki lakatgyártók túlzott önállósulási törekvései álltak. 1613-ban a helyi magistrátustól is nyertek privilégiumokat, de a fentiek alapján az 1640-es években a kassai anyacéh még mindig érvényesítette befolyását.

33 27. ZmLt. Loc. 60. No. 43. Sárospatak, 1723. aug. 16. 28. TiREL. Protocollum Iudicis Primarii et Senatus Oppidi Sáros Nagy Patak. Tom. 2. 15761739.53. 29. TiREL. Ali. 48.

1—II. Pozsony, 1578. ápr. 11.; Bakos J., 1950. 25. 30. Bakos J.,i. m. 25.; TiREL. A

I. 67. 3.1. Kassa, 1608. jún. 12. (másolat 1820-ból), Ali. 113.

1. Sárospatak, 1747. dec. 22. 31. SzádeczkyK. L., i. m. 183-184. 32. Corpus Statutorum Hungáriáé Municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Összegyűjtötte, jegyzetelte Kolozsvári S., Óvári K., II./2.1890.100,146.; Kerekes Gy., 1910.41. 33. TiREL. A

II. 95. Kassa, 1643. 299