A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - NÉMETH Gábor: Sárospataki céhszervezetek és céhfiliációk a Hegyalja kézműiparában a XVI-XVII. században

A gombkötő céh a pataki tanácstól kapott céhlevelet nem tarthatta eléggé haté­konynak a mesterség védelmében, ezért 1697-ben, és 1709-ben kétszer egymás után megkérték a kassaiak artikulusait „akarván Nemes Cassay Gombkötő Czéhnek szabad­ságaival élni". 34 Az 1709-es megerősítés oka már a szomszédos mezőváros, Újhely gombkötőivel kialakult ellenségeskedés volt. Újhely - mint azt az eddigi példák is bizonyítják - kez­detben teljesen az uradalmi központ szerepét betöltő Patakhoz alkalmazkodott. A helyi magistrátus itt is gyakorolta ugyan a céhek feletti felügyelet jogát, egyes céhek pedig el­lenőrzési joggal éltek a környékbeli mesterek felett. Pl. a vargák céhlevele kikötötte, a nagy- és kistoronyai, csernahói és borsi vargák az újhelyi céhhez hallgassanak. De a céh­állításban Sátoraljaújhelynek Sárospatakhoz hasonló szerepköre soha nem alakult ki. Sőt, a pataki eredetű céhek ügyeiben a mezőváros ottani convocatusokkal járt el. 1620­ban pl. a szűcsök ügyében jött létre ilyen megállapodás. Az újhelyi szűcsök még 1603­ban Sárospataktól kapták céhlevelüket. 1718 március 15-én „város törvényszékét" tar­tottak, amelyen az újhelyi szabócéhen belüli villongásokat újhelyi és pataki meghívot­takkal közösen simították el. 1723-ban az újhelyi csizmadia céh kereste meg a pataki ta­nácsot a pataki csizmadiákkal kapcsolatos ügyben. 35 A XVIII. század elején az újhelyi gombkötők és csizmadiák megpróbáltak fellá­zadni a pataki céhek előjogai ellen. A gombkötők ügyében 1723-ban jött létre megálla­podás, amely hangsúlyozza a pataki mesterek elsőbbségét, továbbra is megengedve az újhelyieknek, hogy éljenek azok privilégiumaival. A mesterség jó előmenetele érdeké­ben egymás kölcsönös tájékoztatásával mindkét félnek megengedik inasok szegődteté­sét. 36 A két szomszédvár csizmadiái között az 1710-es évektől éleződött ki a konkuren­ciaharc. A patakiak az úriszék előtt végül elismertették uradalmon belüli elsőbbségüket az újhelyiekkel szemben, a kontárok felett pedig kizárólagos felügyeleti jogot biztosí­tottak maguknak. A század folyamán ezt több uradalmi határozat is megerősítette. 37 Az újhelyi törekvések a mezőváros gazdasági erősödését bizonyítják. 38 Az eleve kis tá­volság és a szűk piaci lehetőségek között sikerült tehát a patakiak primátusának biztosí­tása. Új vonás, hogy mindez már határozottan az uradalom fennhatósága alatt zajlott le. Sárospatak - az állandóan idézett, magyarázott céhállítási privilégium ellenére - a föl­desurak részéről is korlátozást szenvedett. Mint a tolcsvai mészárosok idézett kérelme is bizonyítja, a céhlevelek kiállítása I. Rákóczi György prefektusának tudtával történt. A földesúr, a számára is fontos céhek felett fenntartotta beleszólási jogát. 1618-ban a „Sáros Pataki Mészárosokkal uyonnan való vegezes" a prefektus, udvarbíró, a kis- és nagypataki tanács együttes határozatából jött létre (kimérésre kerülő hús mennyisége, ára, úr konyhájára kerülő hús, faggyú, olcsóbb biztosítása, esküdtek közül húslátók rendelése). A céhmesterek 1623-ban kelt esküformája első helyen a Rákóczi György­nek és Lorántffy Zsuzsannának való hűséget hangsúlyozta, csak ez után következett „ez Niomorult Varosnak, Biro uram paranczolattja"-nak való engedelem. 39 Sárospatak ki­váltságlevele értelmében a magistrátus első fokon fenn tudta tartani a céhek feletti juris­34. TiREL. A III. 385. 2. Kassa, 1709. ápr. 11. 35. ZmLt. Sátoraljaújhely protocolluma, 1617-1762.5-9,93.; Román J., i. m. 609-610.; Bakos J., i. m. 25.;TiREL. Sáros Nagy Patak városa örökvallások protocolluma. Tom. 6.1719-1781.69. 36. TiREL. A III. 386. 3.1. Sárospatak, 1723. jan. 5. 37. TiREL. A III. 540. 6. 1714, 59, 70, 72, 73, 78. A IV. 835. 1726. máj. 8., A X. 3112. 4. 1762. febr. 25. 38. Újhely, Mád, Tállya a XIX. századra váltak jelentős központokká: Bácskai V.-Nagy L., 1984. 46-51.81. 39. TiREL. Protocollum Judicis Primarii et Senatus Oppidi Sáros Nagy Patak. Tom. 2.1576-1739. 129,137. 300

Next

/
Thumbnails
Contents