A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna-LOVÁSZ Emese: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1985-1986

rokban nagyszámú állatcsontmellékletet találtunk, a gyermeksírokban pedig agyagedényeket. A férfiak mellett a szablyákon kívül egy esetben íjtegez csontborítását, vas szalut, tegezeket, líra alakú csatokat, íjak csontborítását tártuk fel. Megtaláltuk egy esetben a fakengyel vasalását is. A lószerszámot csikó- és oldalpálcás zabiák (egy esetben aranyozott ezüst kantárveretekkel), körte alakú és vállába kovácsolt fülű kengyelek (néhány női sírban a kengyel függesztőszíjának ezüst veretei) valamint rozettás lószerszámveretek képviselik. Az eddig feltárt sírok sorokba rendeződnek és három - egymástól 10-14 méteres távolsággal elválasztott - csoportot alkotnak. Az ásatáson részt vettek: Bodnár Katalin és Lovász Emese régészek, J. Homola Krisztina rajzoló. Révész László Kesznyéten Pusztai Imre jelentette, hogy a Hernád-csatorna jobb partján, a hajdani Tiszameder mellett található Sárréti vagy Tisza-dűlő néven ismert helyen cserepek kerültek elő. A helyszínen láttuk, hogy a gát erősítésére hordott földben kerültek elő a leletek. A földhordás során csaknem teljesen elpusztítottak egy őskori települést, a dombból már csak egy kb. 100 m

2-es terület maradt meg. A kultúrréteg jelenlegi állapotában a metszetben kb. 30-40 cm vastag. A partfalból nagy mennyiségű cseréptöredéket, csonteszközt, állatcsontot és rengeteg áglenyomatos paticsdarabot szedtünk ki. A továbbiakban földhordás nem veszélyezteti a területet, a telep megfigyeléseink szerint bronzkori. S. Koós Judit Nyékládháza-HI. kavicsbánya Folytattuk az 1984-ben előkerült kettős rítusú temető feltárását. Újabb hamvasztásos (urnás) és csontvázas sírokat találtunk, előbbieket gazdag kerámiamelléklettel. Az egyik urnasírban mesterbélyeges terra sigillata töredéket találtunk, másodlagosan égett állapotban. A sírok között kerek, ún. méhkas alakú gödröket is feltártunk. Az egyik hármas gödörcsoport egyikében kecskék vázait találtuk. Lovász Emese Ónod-vár Folytattuk az 1985-ben megkezdett feltárást. Ez évben kitisztítottuk a kétszintes, négy boltíves helyiségből álló DK-i sarokbástyát. A vár belső területét két, egymásra merőleges kutatóárokkal átvágtuk, a kutatóárkokban kirajzolódó belső, négyszög alakú építményrendszer külső falai talán a legkorábbi, XIV. századvégi vár falai lehettek, melyeket a XVI. századi átépítés során a palota építménye és gazdasági épületek főfalaként hasznosíthattak. Az előkerült leletanyag zömét továbbra is XVI-XVII. századi kerámiák és kályhacsempék alkotják. A belső építmények átlag 1,5-2,0 m vastag földtakaró alatt rejtőznek (6. kép). Révész László Ond-^Ady E. út Falussy József a szerencsi múzeum igazgatója értesítette a múzeumot, hogy Ficsor János telkén (B. 144. porta) csontváz került elő. A helyszínen láttuk, hogy Falussy József a sírt szakszerűen kibontotta, a sír mélysége 95 cm, tájolása K-Ny jobb kar a váz mellett feküdt, bal a medencére volt hajtva. Az alsó lábszárcsontok még a földfalban 279