A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna-LOVÁSZ Emese: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1985-1986

voltak, egyébként melléklet nélküli. A sírt emésztőgödör ásásakor találták, a lakóház mögötti kertben. B. Hellebrandt Magdolna Répáshuta-Pongor-lyuk A község felett emelkedő Kövesvárad triász korabeli mészkőből épülő sasbérce ÉK-i oldalán, a hegy csúcsa alatt levő Pongor-lyukban történt az ásatás. A lyuk 634 m tszf .-magasságban nyílik. A szelvényekből mintát vettek, az i. szelvény profilja holocén és késő glaciális rétegsora finoman tagolt, jól értékelhető. A minták komplex geosztratigráfiai-paleoökológiai feldolgozásának megkezdésével a barlang ásatását befejezettnek tekinthetjük. A régészeti leletek késő bronzkori, kora vaskori cseréptöredékek és állatcsontok. Ringer Árpád MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Sály-Latorvár Csontos Miklós késő bronzkori, kora vaskori, ujjbenyomásos léccel díszített edénytöredékeket, behúzott peremű tálak töredékeit adta át a múzeumnak. Sajóbábony-Méhész-dűlő A lelőhelyen régészeti ásatás és geomorfológiai szelvényezés történt, cél a lelőhely paleopedológiai-sztratigráfiai szelvényezése és korhatározása. A Méhész-dűlő régészeti leletanyagát tipológiailag a közép-európai micoquien kultúra körébe, s a Bábonyien (egy középső paleolit levéleszközös ipar a Bükk hegység területén) legidősebb fázisába soroltuk. 1983-ban ezt a legidősebb fázist R/W interglaciális idejére helyeztük. Ringer Árpád Sajómercse Terepjárást végeztünk a község D-i végénél a juhhodállyal szemközti szántóban. A Borsodbótára vezető főúttól mintegy 150 méterrel kelet felé, a szántóföld szélénél elszórtan őskori cserepeket gyűjtöttünk. Simán Katalin Sátoraljaújhely-A Isóberecki Fidrám Tibor (Rudabányácska, Bányácska u. 20.) értesítette Fehér József múzeumvezetőn keresztül a Herman Ottó Múzeumot, hogy régészeti leleteket talált. A helyszínre Sátoraljaújhelytől Alsóberecki felé vivő úton lehet eljutni, a Bodrogon átmenő híd előtt jobbra letérünk, s 1100 métert haladunk a folyó melletti új töltésen, amely a lelőhelynél ér véget. Itt található a „Tokaji Ferenc Sportegyesület" halásztanyája, mely régen Lipcsei István tanyája volt, a második világháború idején, majd a vadásztársaság fácánnevelője lett. A gát földjében a bejelentő csontokat talált, s a fent leírt épülettől ÉK-re húzódó dombon mi is gyűjtöttünk cserepeket. A dombhátat nem művelik, de fenyőt akartak ide telepíteni, és ezért fellazították a talajt, így kerültek felszínre a cserepek. Hullámvonallal díszített, korongolt, szemcsés anyagú edénytöredékek alapján a leletek népvándorlás koriak. B. Hellebrandt Magdolna 280