A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - DÉTSHY Mihály: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai

ben faragott kövekként a „pártázatot", azaz a főpárkányt, németül „koszorút", az ablakokat és ajtókat nevezik meg. A jegyzék a támpillérekkel együtt a „párkányt a tető alatt, amely arra került" és „a vasat, amit Rákóczi uram erre fordított" számítja a kőfaragó munka összegébe. A tetőzet becslése, akárcsak a várnál, részletesen felsorolja az egyes alkotóelemeket. A két becslésben azonos a falak és boltozatok ölszáma és forintösszege. Különös módon ezekben a vár falazatainak ölét 4 ft 50 dénárral, a temploméinak ölét csak 3 ft 50 dénárral számolják. A jegyzék viszont egységesen 4 ft 50 dénárt vesz, és így a becslésekével megegyező falmennyiség értéke ebben 408 ft-tal több. Kisebb eltérések találhatók a becslések és a jegyzék között a vár tetőzetének és a templom kőfaragó és ácsmunkáinak becsült értékeinél. így végül is a jegyzék 12 688 ft 25 dénár végösszege 498 ft-tal magasabb, mint a becsléseké, amelyeké csak 12 190 ft 75 dénár. A jegyzék utolsó mondata szerint az épületekről felmérések, „visierungen" is készültek, amelyekkel Stella a Kamara tanácsosait tájékoztatni fogja, „hogyan építtetett és rendeltetett el minden egyes épület a maga alkalmatosságában". A rajzok azonban nincsenek az iratok között. A becsléseket, - mint említettük - a Kamara 1595. május 12-én elküldte Mátyás főhercegnek. Kísérő levelükben előadták, hogy az engedélyével készült becslés összege igen magas, előzetes vélekedésükkel szemben a 12 000 forintot is meghaladja. Ezért jónak látnák, hogy újból tárgyaljanak Rákóczival, elégedjék meg az előzetesen kért 3000 forinttal. Ha ezt visszautasítaná, a következő érvekkel kellene jobb belátásra bírni. Mivel a király és a főherceg megkérdezése nélkül építkezett, szigorúan véve az ő kegyes döntésükön múlik, hogy az ország annyi más, súlyosabb gondja közepette egyáltalán elismernek-e valamit követeléseiből. Továbbá olyasmi is épült, amit békésebb időkre halaszthatott volna, mint például a nagyszámú lakóhelyiség, a fényűző templom és más hasonló. Emellett szerencsi jobbágyai szolgálatából is fordított valamennyit az építkezésekre, ezzel ui. készköltséget takarított meg.

28 Miután nem érkezett válasz, Rákóczi talán már 1596 elején újabb kérelemmel fordult Mátyáshoz, hogy a másolatban újból csatolt becslések szerinti összeget és Hardegg 1 000 forintos tartozását írassa a zálogösszeghez, és állíttasson ki erről okiratot.

29 Mátyás 1596. március 2-án Rákóczi kérelmét mellékelve sürgette a Kamarát, küldje meg a - bizonyára elkallódott - becsléseket.

30 A Kamara április 29-én válaszolt, bizonygatva, hogy már az elmúlt évben megküldte az iratokat és véleményét, amiket most másolatban újra mellékelt.

31 1596. november 9-én Rudolf utasította a Kamarát, 28. Min. 1595. máj. 12. folyt, (elejét lásd 20. j.): „Summa sanegrandis est, quae praeter opinionem 12 000 flór: excedit. Quia petenti Rakoczio dicta aestimatio per Serenitatem vestram admissa est, consultum putaremus, cum eo denuo hac de re transigendum, et si aliter fieri non posset, potius illos 3 000 fi.: quos antea pro aedificatione petebat, quam hos aestimatos sumptus, admittendos. Quod si ille iam renuere vellet, rationibus permouendus esset, quia nimirum inconsulto sua Maiestate et Serenitate Vestra (quantum quidem nobis constat) aedificationem illám instituisset, et si Maiestates Vestrae stricte agere velint, stare in earum clementi arbitrio, num quid praesertim in tot publicis Regni necessitatibus magis arduis admittere velint: esse quoque aliqua aedificata, quae in pacatiora tempóra, vti habitationes tam frequentes, templum sumptuosum, et similia differri potuissent, esse quoque Colonorum Zerenczianorum opera in eam aedificationem aliquid impensum etc his et similibus rationibus persuadendum illi videretur, vt ommissis aestimationis sumptibus, petitis antea 3 000 flór: acquiesceret, quae adiectis postea illis mille flór: a Comite Hardekio debitis, vna summae Incriptionali Zerenchianae adyci possent". 29. Hoffinanz Hung. f. 1596. fol. 210. keltezetlen. 30. BM. 1596. márc. 2. N. 19. 31. Hoffinanz Hung. f. 1596. fol. 202. 239