A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - GEDAI István: Adatok a magyarországi garasverés kezdetéhez

ADATOK A MAGYARORSZÁGI GARASVERÉS KEZDETÉHEZ GEDAI ISTVÁN Magyarországon a XII-XIII. században egyre erősebben jelentkező denárválságot Károly Róbert zseniális gazdasági, pénzügyi reformjának keretében az aranypénzveréssel oldották meg, amelynek nyersanyagbázisát Magyarország kivételesen gazdag aranybányái biztosították. Á reformot követő évszázadok igazolták a döntés helyességét; a magyar arany európai gazdasági hatalmat biztosított Magyarországnak. Történelmi távlatból a reform gyorsnak, határozottnak tűnik, a valóságban azonban az aranypénzverés megindítása csak egyik útja - igaz, végül is „a" sikeres útja - volt a válság felszámolásának. Először Károly Róbert is a dénár stabillá tételével próbálkozott. Európai jelenség volt ugyanis a dénár évenkénti pénzújítása, azaz évenként új pénzt bocsátottak ki, s a régit - illeték ellenében - be kellett váltani. A többletnyereség érdekében az új pénz rendszerint - súlyra, vagy finomságra - silányabb volt a réginél, s az időnkénti javítási kísérletek általában sohasem voltak időtállóak. Azoknak a kibocsátóknak a pénzei, akik tartózkodtak az ilyen pénzrontástól, közkedvelt nemzetközi fizetőeszközzé váltak, ám a rossz minőségű pénzek kibocsátói olyan kényszerárfolyamot írtak elő az átváltásra, amely a jó pénz tulajdonosának rendkívül előnytelen volt. A rossz pénz ellen a kereskedelem a veretlen és súlyra mért ezüsttel védekezett, ez azonban igen nehézkes volt. Ez volt a helyzet Magyarországon is, ahol az időszakos pénzújítást már I. András király bevezette. Énnek volt következménye a XIII. században a friesachi, majd a bécsi dénárok elterjedése. Válságmegoldó kísérlet volt a báni dénárok verése, ezek ugyanis értékállóak voltak, nem kellett őket évente újraváltani és a minőségük - denárviszonylatban - is jó volt. Mellettük azonban tovább verték a régi módszer szerinti dénárokat is, mert a kamara nem tudott lemondani az újravaltásbol származó haszonról. Amikor Károly Róbert elkezdhette az ország zilált gazdaságának rendbetételét, a pénzügyi válságot a dénár értékállóvá tételével kísérelte megoldani. 1323. január 6-án rendelte el a király a régi, báni dénárok mintájára veretendő királyi dénárt, s a kamara kártérítésére rendkívüli adót ajánlottak fel a rendek. A kísérlet sikertelen volt és 1329-ben a pénzverés visszatért az évi pénzújításra.

1 Bár a 30-as évek közepén sikerült ismét megszilárdítani és állandó értékűvé tenni a dénárt, végérvényesen ezt csak Mátyás király 1467-es reformja valósította meg. A pénzügyi reform denárjavítási kísérletén és az aranypénzverésen kívül Károly Róbert garasveréssel is próbálkozott. A XIV. századi garasverés ugyancsak rövid életű volt, 1329-től - kisebb szünetekkel -1370 körüli időkig tartott;

2 a gazdasági és pénzügyi életben játszott szerepük az állandó denárverés és a sikeres aranypénzverés mellett úgy tűnik - kisebb volt és talán ez lehet az oka, hogy valójában sohasem állott a magyar 1. HómanB., 1921. 78.; Huszár L., 1958. 37. 2. Huszár L., 1958.58-59. 203