A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - SELMECZI László: A kunok nomadizmusának kérdéséhez

Az eddigi vizsgálatok szerint Szentkirály szarvasmarha-állománya „megfelelt a korabeli, vagyis a középkori kis testű, rövid szarvú, hullámos fej élű (brachyceros) típusnak.

63 Az előkerült juhcsontok beleillenek a középkori „magyarjuh" típusába. A sertések csontjai „kifinomultabb" állatokra utalnak. A lócsontmaradványokból általában keleti típusú, közepesen nagy testű lovakra következtethetünk."

64 A régészeti kutatások szolgáltatta eddigi adatok alapján tehát a kunok nomadizmusáról a következő fő jellemzőket rögzíthetjük: a) A kunok nemzetségei (egyes csoportjai, auljai) a rendelkezésükre bocsátott területet már igen korán, a beköltözést követő első évtizedekben, még a XIII. század folyamán felosztották egymás között.

65 b) Az egyes kun települések határai többé-kevésbé megegyeztek az Árpád-kori települések összes területével,

66 sok esetben a szállások az egykori Árpád-kori falvak telkeire települtek. c) A szállástemetők XIII. századi megnyitása és a temetők, valamint a hozzájuk tartozó templomok elemzése arra utal, hogy a kun településszerkezet (a téli szállások rendszere) már a XIII. század végére megszilárdul, s a későbbi kun falvak a téli szállások telkein alakulnak ki.

67 d) A kun településeken tenyésztett állatok összetétele és fajtái alapján sajnos nem vonhatunk le lényegi következtetéseket a kunok nomadizmusára vonatkozóan.

68 e) A kunok temetkezési rendszere és a sírokból előkerült többféle kulturális hatást tükröző leletanyag már a XIII. századra vonatkozóan is egy átalakulóban levő, a letelepedés irányába fejlődő társadalomra utal.

69 Összegezve az elmondottakat, a régészeti kutatások alapján a XIII. században Magyarországra beköltöző kunok nomadizmusa a következőképpen értékelhető: félnomádok voltak, s mint ilyenek, közelebb állottak a végleges megtelepedéshez, mint a tiszta nomadizmushoz.

7() A kunok régészeti kutatásában az elmúlt évtizedekben a Szovjetunióban is jelentős új eredményeket értek el, s a délorosz sztyeppre a tiszta nomadizmus képviselőiként érkező, s ott 150 éven át uralkodó kunok nomadizmusa is más megvilágításba került.

71 Eszerint a nomád kunok a délorosz sztyeppén félévszázados tartózkodás után félnomád gazdasági berendezkedést alakítottak ki, s eljutottak a félig megtelepült állapotig.

72 A félnomád gazdaságra történő áttérés következtében a legelőterületeket korlátozták és a szállások határait pontosan meghatározták.

17, A nomád sátor a kerekekről (taliga, szekér) lekerült a földre, többé-kevésbé állandó téli és nyári szállások, nomád (legeltetési, 63. Kassai M. K.-Takácsl., 1985. 854. 64. KassaiM. K.-Takácsl., 1985. 854. 65. A tatárjárás emlékezete. 1981. 116. Még a tatárjárás előtt szétosztották a kunok között a földeket: azt a határozatot szentesítették, hogy a kun nemeseket cselédeikkel együtt osszák szét Magyarország egyes tartományaiba, és mindegyikük a nekik kijelölt tartományban tartózkodjon. IV. László 1279. augusztus 10-én kiadott oklevelében ugyanezt hangsúlyozta. Gyárfás /., 1873.339-340.439-440. 66. Pálóczi-HorváthA., 1974.247. 67. Pálóczi-Horváth A.,1974.258. 68. A tenyésztett állatok összetételében, mégha a szarvasmarha, ló, juh aránya meg is egyezik a félnomádok által tenyésztett állatok arányszámaival, meghatározó szerepet játszik a sertés, amely biztos jele a letelepült életmódnak. 69. SelmecziL., 1982. 100-106. 70. Pálóczi-Horváth A., Wi'4. 257-258. 71. PletnevaSz. A., 1982. 29-30. 36-37. 72. PletnevaSz. A., 1982. 56. 73. Pletneva Sz. A., 1982. 56. 183