A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - SELMECZI László: A kunok nomadizmusának kérdéséhez

két- illetve háromosztatú, föld fölé épített lakóházak meglétében látjuk.

45 E lakóházak a kun szállásterületre vonatkoztatott eddigi legkorábbi keltezése Pálóczi-Horváth nevéhez fűződik, de ő sem datálja a XIV-XV. század fordulójánál korábbra ezt a háztípust.

46 Vagyis a régészeti kutatás eddigi állása szerint az Alföldön, szemben a Dunántúllal,

47 a föld fölé épített lakóház a XIV-XV. századfordulójánál előbb nem jelenik meg, következésképpen nagyjából egyidőben kell elterjednie a kunoknál és a magyaroknál. Ha a fentebb vázolt folyamatot a régészeti kutatások a jövőben alapvetően nem módosítják, azaz a középmagyar háztípus megjelenését az Alföldön nem datálják az eddiginél korábbra, akkor ehhez hasonló valóságtartalmat feltételezhetünk azon állításnak is, hogy a XIV. század folyamán az alföldi magyarság zöme ugyanolyan földbe ásott lakóházakban élt, mint az Árpád-korban. Ebből viszont az következik, hogy a XIIIXIV. századi kun téli szállások építményeikben (kivéve a nemezsátrat és mint majd később látni fogjuk, csak az esetek egy részében a templomot), valamint külső megjelenésükben többé-kevésbé olyanok kellett, hogy legyenek, mint a hasonló korú magyar települések. Ezt a feltételezést látszik igazolni a jászsági Négyszálláson megásott településrészlet, amely a XIII-XIV. századra datálható földbe ásott épületeivel átmenetet képez az Árpád-kori és a XV-XVI. századi falvak között. Ezen a jász

48 településen a XIV. század folyamán is nagyméretű (4x6, 5x5 m), földbe ásott házakban élt a lakosság. A házak mellett, a házak között az Árpád-korból jól ismert tüzelők és tárolóvermek mellett, a házaktól méretükben és szerkezetükben jól elkülöníthető putriólak, s másfajta, egyelőre még nem azonosított, kerek alaprajzú épületek is feltárásra kerültek.

49 A magyarországi kun falvak feltárásakor eddig nem sikerült korai települési réteget, azaz téli szállás maradványait feltárni. Mégis meglétükre vonatkozóan, éppen a régészeti kutatások eredményeként, több közvetett adattal rendelkezünk. A szovjet kutatók véleménye szerint a néhány sírból álló kurgántemetők, vagy korábbi kurgánokba történő után temetkezések helyett a nagy sírszámú síktemetők, vagy hasonló kurgántemetők megjelenése a nomád népek megtelepedésének fontos bizonyítéka.

50 Tudvalevő, hogy az eddig feltárt hazai kun köznépi temetők valamennyije nagysírszámú templomkörüli temető.

51 Azonban amíg az egykori Cumania területén előkerült szállástemetők, legalábbis eddig, sík temetőknek bizonyultak, a Magyarországon feltárt hasonló temetők minden esetben történetileg korábban emelt kurgánokba történő után temetkezések, függetlenül attól, hogy a kurgánon az adott kun közösség temetkezésének megindulásakor állott-e korábban épült templom, vagy nem. Itt szükséges megjegyezni, hogy a kun vezetőréteg hagyatékaként meghatározott sírok száma mindösszesen 8, de ezek közül is csak legfeljebb 3 lehetett kurgántemetkezés.

52 Vagyis a régészeti kutatások eddigi eredményei arra utalnak, hogy a beköltöző ku45. Szabó K., 1938. 79-87. Az ásatási megfigyelések mellett hangsúlyozza: „Világos tehát, hogy a török hódoltság alatt elpusztult községek kétosztatú fejlett házformáit nem a kunok hozták magukkal, hanem azokat az itt élő magyarságtól vehették át. Vö. MériL, 1954. 139-146. 46. Pálóczi-Horváth A., 1985. 852. 47. ParádiN., 1985.71-76. Holl I.-Parádi N., 1982. 48. SelmecziL., 1981.165-166. 49. SelmecziL., 1984. 114. 1986.136-137. 50. Pletneva Sz. A., 1958. 185. Fedorov-Davidov G. A., 1966. 201. SelmecziL., 1982. 105. Pálóczi-Horváth A., 1973. 244. 51. Móra F., 1906., 1908. Szabó K., 1938. Gerevich L., 1943. MériL, 1954. Bálint A., 1956. SelmecziL., 1974. b. HorváthF., 1976-77. SelmecziL., 1982. 52. Nagy G., 1893. Banner J., 1931. Tóth Z., 1933. 1943. Éri L, 1956. Pálóczi-Horváth A., 1969. a, 1969. b, FodorL, 1972.1976. SelmecziL., 1973. 181