A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - KOVÁCS László: A magyar honfoglalás kori pénzleletek keltező értékéről

A MAGYAR HONFOGLALÁS KORI PÉNZLELETEK KELTEZŐ ÉRTÉKÉRŐL* KOVÁCS LÁSZLÓ 1. Az 1834-ben napvilágot látott benepusztai sír (38)' leleteinek kiemelését a múlt homályából a közzétevő Jankovich M. éleseiméjűségén kívül az a körülmény tette lehetővé, hogy a temetkezés nagy mennyiségben tartalmazta a régészeti tárgyak információban egyik leggazdagabb válfaját: a korabeli pénzt.

2 Az így elsőként ismertté vált magyar honfoglalás kori sír itáliai érméit még a múlt században több nyugat-európai veret követte, sőt időközben felbukkant arab dirhem (46), majd bizánci ezüst (70) is egy-egy magyar vitéz csontváza mellett. A korszakot tanulmányozó régésznemzedék kellően megbecsülte a pénzzel díszített ruha vagy lószerszám földbe temetése pogány gyakorlatának korhatározó jelentőségét,

3 s ezt Hampel J. a 10. századi magyar leletanyag egészének bemutatásakor is sikerrel használta fel. A századfordulóra ismertté vált 82 lelőhely anyagát 3 csoportra választotta szét, amelynek elseje 14 érmés temetkezést foglalt magába, a második a pénz nélküli, de az előzőkkel egyező jellegű síregyütteseket tartalmazta, s végül a harmadikba sorolta be az országban előkerült, idevágó szórványleleteket.

4 Felosztása olyan alapot teremtett, hogy az emlékanyag szaporodásával sem tűnt később szükségesnek a pénzzel keltezett sírokból való ismételt kiindulás. Mindemellett már Jankovich M., majd az őt követő, a történeti forrásokban is jártas tudóstársai, a temetkezések érméiből azok megszerzésének idejére is igyekeztek következtetni, kiemelve a 10. század első felének egy-egy, a korabeli forrásokban részletezett eseményét: a 922. és a 924. évi itáliai hadjáratot, vagy a 942., ül. 947. évi békemegváltás fizettetését; az arab dirhemek kapcsán pedig a keleti kereskedelembe való bekapcsolódást.

5 A sírbéli pénzek léte tette szemléletessé a Fettich N. által alkalmazott kettős keltezés módszerét, megkülönböztetve a tárgyak készítésének vagy megszerzésének és földbe temetésének korát.

6 Évtizedek múltán megnőtt a szóban forgó pénzek mennyisége és éremtani katalógusukat - a népvándorlás kor leleteivel egyesítve - Huszár L. adta ki.

7 Gyűjtésére a té*Ez a tanulmány az 5. szakasz nélkül már megjelent: Kovács L., 1985.1. 1. A sírok nevét vagy utalását zárójelben követő szám (1-163) a 2. kép sírlistájára vonatkozik. 2. Jankovich M., 1835. 3. ÉrdyJ., 1858.; Pulszky F., 1878. 63-64.; Nagy G., 1893.114.; HampelJ., 1897. 17. 4. HampelJ., 1896. 513-515.; HampelJ., 1905.

1. 26-31., 820-850. 5. Jankovich M., 1835. 289-293.; ÉrdyJ., 1858. 23-24.; Börzsönyi A., 1903. 69-70.; Jósa A., 1914. 335.;HarsányiP., 1914.340-344.;HerepeyJ., 1941.1.147-152.;HerepeyJ., 1941.2. 3035. 6. Fettich N., 1931.103-104.; Fettich N., 1937. 71-72. 7. Huszár L., 1955. 161