A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ László: Gömbsorcsüngős fülbevalók a Kárpát-medencében

3., 6. kép 14-16.). Régészeink már korábban is többször rámutattak a honfoglalás kori sírokból előkerült egyes tárgyak cseremiszföldi párhuzamaira.

58 A tarsolylemez, a veretes övek lehettek kereskedelmi cikkek is. A bronzhuzal meghajlítása azonban nem igényel olyan technikai felkészültséget, hogy e huzalfülbevalóban feltétlen a kereskedelem által terjesztett árut lássuk. Inkább a kézmozdulat, a forma, a készítés hagyománya öröklődhetett át még a Volga-Káma vidékén a finnugor testvérnéptől. Már csak azért is gondolhatunk erre, mert sem a szláv régiségek között, sem a steppei emlékanyagban nincs párhuzama ennek a formának. Sajnos túlságosan kicsi a leletek száma ahhoz, hogy megjelenésükből komolyabb következtetéseket levonhatnánk. Az eddig megismert lelőhelyek a Dunántúl keleti sávjában helyezkednek el (1. kép). Feltűnő az is, hogy - szemben a fent ismertetett másik három típussal - e példányok kizárólag köznépi környezetből ismertek.

59 A ma rendelkezésünkre álló példányokat leletkörnyezetük alapján a X. század végére, XI. század első harmadára keltezhetjük. III. Tekintsük át most röviden a gömbsorcsüngős fülbevalók keleti párhuzamait! Ilyen jellegű tárgyak - az imént ismertetett D. típus kivételével - a finnugor népek VIIIXI. századi leletanyagában nem bukkantam nyomára. Nem terjedtek el a szláv népek körében sem, legfeljebb a steppével közvetlenül érintkező déli sávjukban fordul elő néhány import darab.

60 Annál gyakoribbak a steppei népek körében. Kutatóink már korábban is szaltovói típusú tárgyaink közé sorolták a gömbsorcsüngős fülbevalókat, úgy tűnik, joggal.

61 A szaltovó-majaki kultúra területén a préselt és az öntött változat csakúgy megvan, mint a Szentes-derekegyházoldali példány már idézett - s egyébként igen nagyszámú előzményei.

62 A Krímben még egy öntőminta is napvilágra került

63 (4. kép 1.). Népszerű ez az ékszer a Kaukázus északi előterében is, kedveltek itt a préselt változatok.

64 A magyar őstörténet számára kulcsfontosságúak a Volga-Káma vidék, a régi Magna Hungária leletei. A gömbsorcsüngős fülbevalók esetében is azt tapasztaltam, mint korábban a líra alakú csatok vizsgálatánál:

65 a tárgyforma megvan, de típusai eltérnek a honfoglaló magyarok hagyatékából ismertekétől. Mindenekelőtt figyelemre méltó, hogy az ún. kusnarenkovói típusú temetőkben,

66 valamint a Bolsije Tarhani,

67 Bolsije Tigani

68 leletegyüttesekben (e két utóbbit a korai volgai bolgár leletanyaggal azonosítja a kutatás nagy része)

69 az öntöttek jóval nagyobb számban szerepelnek, mint a préselt változatok (6. kép 1-11.). Az öntöttek azonban más típust képviselnek, mint amilyeneket a Kárpát-medencéből megismertünk. Legfeljebb a Sándorfalva-Eperjes 64. sírjából előkerült, valamint az oroszlámosi fülbevaló öntött csüngője rokonítható velük. Később, a IX-X. századi tankejevkai temetőből láthatjuk a préselt gömbsor58. Erdélyi I., 1961. 95-100.; Erdélyi I., 1977. 65-79.; DienesL, 1964. 18-40. 59. Sajnos a három lelet közül csak az ellendi származik hiteles ásatásból: Dombay /., 1960.135157. 60. Jó példa erre a novotroickoje-i gorogyiscséből előkerült öntött fülbevaló: Szedov, V. V. 1982. 136. 61. FodorL, 1973. 34.; Bálint Cs., 1976.123. 62. Pletneva, Sz. A. 1967. 137., 36. kép; Pletneva, Sz. A.-Nikolaenkó, A. G. 1976. 279-298. 63. Baranov, I. A. 1977. 242-246. 64. Vinogradov, V. B. 1983. 211-220.; leruszalimszkaja, A. A. 1986. 100-111.; Pletneva, Sz. A. 1981. 83-94., 62. kép 142., 147-148. 65. Révész L., 1986. 66. Mazsitov, N. A. 1981. 67. Gening, V. F.-Halikov, A. H. 1964. 68. Chalikova, E. A.-Chalikov, A. H. 1981. 69. Fodor I., 1977. 95., 111-114. Fodor I. a Bolsije Tigani temetőben a keleten maradt magyar népcsoport hagyatékát látja. 154