A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna: Szkíta kori temető Kesznyéten-Szérűskerten (1984-85 évi ásatás eredménye)
te. 111 Etnikai meghatározása 112 sok nehézségbe ütközik. A régészeti szakirodalomban szkíta, trák, kimmer stb., s ezek keveredésének megjelölését láthatjuk. Többször az a gondolata támad az olvasónak, hogy logikai játék, de leginkább egyéni szimpátia alapján kötik a régészeti anyagot népnévhez. Kétségtelen, hogy keletről jövő hatásokkal, népcsoportokkal van dolgunk. Harmattá János a történeti adatokból arra következtetett, hogy a kimmer törzsszövetség felbomlása, azaz i. e. 700 után önállóvá vált nép mozgásával számolhatunk, két részre szakadtak és i. e. 640 után, mivel hatalmi területük összezsugorodott, a szkíta törzsszövetség terjeszkedhetett nyugat felé. 113 Párducz Mihály régészeti anyag alapján következtetett. 114 A kérdés nem eldöntött, Jan Chochorowski is foglalkozott a bevándorlás kérdésével. 115 Az etnikumon túl a második kérdés, mely felvetődik, a szkíta-kelta kapcsolat. Nézzük sorra a szkíta temetők használatának idejét: Szentes-Vekerzugon a temető használatban volt a szkíta hódítás előtt is, 116 sőt, a szkíta-kelta kultúra bizonyos ideig tartó együttélését bizonyítja az ásató. 117 A balmazújvárosi Kárhozott-halomba LT C korú urnasír volt beleásva. Nem sokkal előzte meg a halom alá temetett, Csalog szerint elszegényedett szkíta halott, akit az i. e. V. században temettek ide. 118 Csanytelek-Újhalastó 119 területén feltárt temető kezdete az i. e. VII. sz. vége, VI. sz. eleje (csónakos fibulák, gyöngyök stb. alapján). A temető vége kérdéses. A 93. kelta sír mellékletei alapján (LT C korúak) arra gondol a szerző, hogy megérte a kelta hódítást, azaz a IV. sz. 2. felét. 120 A temető használata tehát felölelte az egész szkíta periódust, az i. e. VI. sz. közepétől az i. e. IV. sz. 2. feléig, s az ásató reméli, hogy az átmeneti időszak is megfigyelhető lesz. Sándorfalva-Eperjes 121 az i. e. VI. sz. első felére keltezhető. Orosháza-Gyopáros 122 kezdete az i. e. V-IV. század, végét a kelta jellegű leletek jelzik, ugyanez a helyzet Nógrádkövesden és Pilinyben is. 123 Kelta leletek kerültek elő szkíta temetőkben pl. Nagyenyed-őrhegyen, m Egreskátán. 125 Az újabb temetőkből csak előzetes jelentések láttak napvilágot, de a felsoroltakból is kitűnik, hogy a szkíta-kelta együttélés gondolata már felvetődött. Ezt támasztja alá a Muhi-Kocsmadombon feltárt temető, 126 ahol az összesen feltárt 45 ( + Leszih I111. Párduc M., 1954. 52-54.; Párducz M., 1955. 157-158. 112. Párducz M., 1973.43. 113. Harmattal., 1966. XIII. 115. 114. Párducz M., 1968. 135-148.; 1973. 52. 115. Chochorowski, J. 1975. 1. térkép; Chochorowski, J. 1984. 99-141. 116. Párducz M., 1955. 12.; 1966. 90. 117. A temető a III. sz. elejéig használatos. Párducz M., Szentes-Vekerzug 1955.14. 118. C5a/og/.,VI/1954. 37-44. 119. GalánthaM., 1984. 10-17. 120. Maráz, B. 104/1977. 55. Meg kell jegyeznem, hogy nem értek egyet az eddigi időmeghatározással. Véleményem szerint egy lovas nép, ha elindul akár családostól is, a Rajnától pl. 425400 körül, nem kellett 20 év, hogy Salzburgig jusson, s onnan ismét 20 év, míg Alsó-Ausztriába érjen (Pittioni 380-350), s így jusson 20 év alatt Pannóniába vagy Nyugat-Magyarországra, hogy a IV. század első harmadára itt legyenek. 121. GalánthaM., 1982-83. 125. 122. T. Juhász L, 1972.222. 123. PatayP., 1955.74. 124. RoskaM., 1901. 75-76. és 1942. 190. 125. Párducz M., 1954.56. 126. B.tfellebrandtM., i. m. (Kézirat) 418-454. 119
