A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - B.HELLEBRANDT Magdolna: Szkíta kori temető Kesznyéten-Szérűskerten (1984-85 évi ásatás eredménye)

VI. és A-G) sír között 15 kelta, illetve kelta leletanyagot tartalmaz. Egy temetőt használtak, bár meg kell említenem, hogy a szkíta sírokban csupán vaskés volt, míg a három vas kard egyértelműen kelta sír tartozéka. Szkítakori leletanyagra utaló tárgy és szokás a kelta temetőkben Kelet-Magyarországon általános.

127 A kesznyéteni temető kezdetét a háromélű bronz nyílhegy az V. sz. 2. felére keltezi.'

28 A temető végére utal a 11. sírban előkerült korsó, mely szintén a két kultúra érintkezésének bizonyítéka. Valóban szük-r séges lenne az eddig feltárt szkítakori temetők teljes közlése és az a kerámiafeldolgozás, melyre Párducz több munkájában utalt, s amelytől pontos időrendi és etnikai kérdések megoldását várta.

129 IRODALOM Banner B., 1932. A Békéscsaba-fényesi sírmező. Szegedi Dolgozatok VIII. Klny. A Békéscsabai Múzeumi Bizottság Kiadványai II. 1933. 1-29. Bottyán Á., 1957. Szkíták a magyar Alföldön. Régészeti Füzetek 1. 1-80. Chochorowski, J. 1975. Die Frage der scythischen expansion auf das Gebiet des Karpatenbeckens. Acta Archaeologica Carpathica 5-30. Chochorovsski, J. 1984. Die Vekerzug-Kultur-Fragen ihrer Genese und Chronologie. Acta Archaeologica Carpathica 99-161. Csalog J., 1954. A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása. Fólia Arch. 37^14. Dusek, M. 1966. Thrakisches Grábelfeld der Hallstattzeit in Chotín. Archaeologica Slovaca Fontes 1-174. FettichN., 1934. Der skythische Fund von Gartschinowo. Arch. Hung. 1-59. Ferenczi I., 1966. Der „Skythische" Friedhof von Ciumbrud II. Acta Muzei Napocensis 49-73. Galántha M., 1981. Előzetes jelentés a Csanytelek-újhalastói szkítakori temető ásatásáról. Communicationes Archeologicae Hungáriáé 43-58. Galántha M., 1982-83. Előzetes jelentés a Sándorfalva-eperjesi szkíta-kori temető feltárásáról. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Galántha M., 1984. A Csanytelek-újhalastói szkítakori temető ásatásának újabb eredményei. Múzeumi kutatások Csongrád megyében. Szeged. 10-17. Harmattá J., 1966. Kimmerek és szkíták. Antik Tanulmányok 107-116. B. HellebrandtM., 1987. Kelták Észak-Magyarországon. Kelta korpusz. Kézirat. 127. Maráz B., 1981. és B. HellebrandtM., Kelta korpusz. Maráz: Gyoma, Egei-halom. B. Hellebrandt: Vác, Muhi, Kistokaj-Kültelkek, Radostyán pl. 128. Párducz M., 1973. 44. Meljukova beosztása szerint a szkítakori nyílhegyek második csoportjába tartozik, azaz az i. e. VI. század második felére, vagy az V. századra tehető használata. Meljukova, A. I. 1964. V. t. 129. Párducz M., 1966. 91.; 1973. 43. 120