A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

táa#*/,J T(r

^r; &

r

#

t 4yi^

m ,-jfe^^

gU^ ^ 3L «• 3L g 1 II 1 °. I rét J ..." ,„...; npv HHmB 76. fcep. A kéregtartó kamra alaprajza, metszete és homlokzata (Az épület a fáskert délnyugati sarkán helyezkedett el.) 17. kép. Az uradalmi mérnök házának alaprajza, metszete és utcai homlokzata. (Helyén épült a mai Kossuth u. 13. sz. alatti épület.) Térképünkön az iskola egykori helyét 28. számmal jelöltük. Felmérési rajzai ennek az épületnek sem kerültek elő, így csak a leírásra hagyatkozhatunk. B) „A Minorita-monostor táján, háromszögletű telken van az elemi iskola a 2726-os telekszám alatt, jó anyagból, zsindelytetővel, jelenleg reparálás alatt. Az épület első szobájába az utcai kapun át belépve a 2. osztályba jutunk. Ennek mennyezete hasított gerendákból, padlója téglából készült. Ablakai négyszárnyúak, fűtése cserépkályhából történik, s 15 db pad található benne. Erre következik egy szűk folyosó, amely ajtóval van elzárva. Ezután következik az első osztály terme, amelynek berendezése ugyan olyan, mint az előzőé és 23 darab pad található benne. Ennek az ajtaja mellett van a padlásfeljáró. Ebben az épületben három osztály számára három terem található, de csak kettőben folyik tanítás, nem lévén a harmadikra elég tanuló. Az egész épület a minoriták monostorához tartozik, s összesen 27 és fél négyszögölet foglal el. Udvara az utcai kapun át nyílik, s a szomszédoktól kőfallal van elkülönítve. Nagysága 80 5/6-od négyszögöl." Az összeírás itt említi meg, hogy a minoriták gimnáziumához ekkor épült az uradalom költségén egy nagy terem, amelynek a falai még „nyersek", azaz nem vakoltak, s hiányzik még a tető is. „Belső berendezése még nem lévén, erről nem mondhatunk semmit." 91