A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

13. „A leányiskola a tanítólakássaX" A) Az eredeti leírás szerinti helymeghatározás némi módosításra szorul, s ebben a térképi azonosítás mellett segítségünkre szolgál Szendrei János 1882-re utaló leírása is. Eszerint a róm. kat. leányiskola a Kazinczy utcai saját házban van elhelyezve. Ennek mindössze egy tanterme van egy tanítónővel.

9 A létesítményről nem rendelkezünk felmérési rajzzal. Az objektumot térképünkön 29. szám alatt jelöltük. B) A Veres-hídnál, a Pece-patakon túl található egy sarokház, amelynek 2728 a telekszáma. Ez valójában két épületet foglal magába. Az első a tanító lakása, a másik pedig a leányiskola. A tanítólakás jó anyagból épült, s zsindely te tővel van ellátva, állapota közepes. Két szobája és kamrája fapadlós, a harmadik szobája, a konyhája és az éléskamra pedig kőpadlós. A mennyezet valamennyi helyiségben fagerenda. Ablakai kétszárnyúak, fakeretesek és vasráccsal vannak ellátva. A szükséges helyiségekben cserépkályhák találhatók. Az iskolaépület ehhez épült hozzá, de magasabb tetővel. Ez jó anyagból újonnan épült, s zsindelytető fedi. Padlózata hasított gerendából készült. Az épületen öt darab négyszárnyú ablak található, valamint egy darab kétszárnyú ajtó. Valamennyi veresre van festve. A cserépkályhával ellátott teremben 10 darab pad található. Az iskola kapuja mellett faajtós tűzifatartót építettek, emellett helyezkedik el a padfeljáró. A 116 négyszögöl nagyságú telket — az épületekkel együtt — deszkakerítés övezi, amelynek egy része lécből van összeállítva. 14. ff

A Szent Anna templom" A) A napjainkban is meglévő Szent Anna templomot, azaz a „felső-miskolczi plébánia"^ 1827-ben alapították, s barokk stílusban épült. A miskolciak sokáig — cserepe színe miatt — Veres-templom elnevezéssel is illették. Az épületet térképünk 30. sorszámmaljelöli. A templomra vonatkozó adatokat és irodalmat Szendrei János várostörténeti monográfiájában találjuk.

1 ° B) „A Sz. Annához címzett templom és plébánia a plébániaépület mellett áll egy kiemelkedő dombon, szabad helyen, homlokzatával délre néz az 166l-es telekszám alatt. Jó anyagból, tartósan megépített, zsindelytető alatt és minden szempontból jó állapotban van. Az alacsony, órával felszerelt torony alatt van a bejárat a kétszárnyú főkapun keresztül, de ezen túl az épület mindkét oldaláról is van még bejárat. Az épületbe belépve balra esik Krisztus sírjának őrhelye, jobbról a kórusba való feljárat amely az orgonához szolgál, onnan pedig a toronyban elhelyezett három haranghoz és az órához vezet a feljárat. A templom boltozata széles, művésziesen kidolgozott. Padlózata négyzetes kövekből rakott, ablakai négyszárnyúak, vasráccsal és dróthálóval ellátottak. A templom kapuja 9. Szendrei J., 1911.556. 10. Szendrei J., 1911. 322., 324., 325., 327. 92