A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

•*£< <£*• liiíii f f r75. fcep. A fatelep helyszínrajza. (A kép alján volt a Svábsor, a mai Győri kapu) radtak fenn, így a szűkszavú leírásból tudunk csak következtetni az épület egykori formájára és állapotára. B) A kántor háza a Mindszent utcában, a Zöldfa vendéglő közelében, a városba bevezető kapu környékén állt, s 372-es telekszám alatt vették nyilvántartásba. Az épületet — a leírás szerint — messziről meg lehetett ismerni a tető élén álló pléh keresztről. A ház vályogtéglából épült, s zsindelytetőzettel volt ellátva. Két kis szobája volt, amelyeket a konyha választotta el egymástól. Az első szoba fapadlós, a másik földes volt, s mindkettő mennyezete gerendás. Ablakai kétszárnyúak voltak, amelyeket külső vasráccsal láttak el. Mindkét szobában a fűtést cserépkályha szolgáltatta. A második szobához kamra csatlakozott. Az épület egésze rossz állapotú, romladozó félben volt. A konyhakertet és a házat deszkakerítés övezte. A 165 négyszögöl területű ingatlant érték nélkül szerepelteti az összeírás. 12. „Három osztályos elemi iskola" A) A mai Hősök tere délkeleti sarkán helyezkedett el, az akkori Pece-árok bal partján. A leírásban szereplő „utcai" kapu a mai Kazinczy utca felőli részen volt. Az épület XIX. század végi állapotáról és hasznosításáról várostörténeti monográfiájában Szendrei János tájékoztat. Eszerint: „a belvárosi róm. kath. fiúiskola, melynek két osztálya 2 tanteremmel és 2 tanítóval a zárda-utczai saját házban, egyik tanterme pedig egy tanítóval a minoritarendű algymnásium épületében volt. A tanulók száma 204 ... A tantermek mindkét helyen a tanulók nagy számához mérve szűkek, sötétek és hiányos fölszerelésűek. ... a tanítók mind minoritarendű növendékek (tehát nem is rendes tanítók) szálassal, élelemmel s egyéb szükségesekkel a rend által láttatnak el "8 S.SzendreiJ., 1911.556. 90